A dohánytermékek fogyasztásának korlátozása A dohányzás céljára kijelölt helyiségek kivételével tilos dohányozni a törvényben felsorolt helyeken. A dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a megfelelő levegőcsere feltételei biztosítottak nyílászáró szerkezettel vagy egyéb műszaki berendezéssel, és ott más nem dohányzó személy bent tartózkodása a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükséges. A dohányzási korlátozással érintett vagy a dohányzásra kijelölt helyiségeket felirattal vagy más egyértelmű jelzéssel jól láthatóan meg kell jelölni. Közforgalmú intézményben, zárt térben megtartott rendezvényeken, valamint tömegközlekedési eszközön a 18. életévét be nem töltött személy még az erre kijelölt helyen sem dohányozhat. A dohányzásra kijelölt hely kivételével nem szabad dohányozni - a közforgalmú intézménynek a szolgáltatásait igénybevevők számára nyitva álló, zárt légterű helyiségeiben, - a tömegközlekedési eszközön, - zárt térben megtartott rendezvényen - és a munkahelyeken. A munkahelyi dohányzásra, valamint a munkahelyen a dohányzóhelyek kijelölésére a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkáltató rendelkezései az irányadóak. A szórakoztató és vendéglátó intézmények kizárólag élelmiszerek, italáruk kiszolgálására nyitva álló helyiségeiben dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni, ha meleg- vagy hidegkonyhai és cukrászati készítményeket nem vagy csak kiegészítő jelleggel szolgálnak fel. Szintén nem kell dohányzóhelyet kijelölni a dohánytermék kereskedelmi bemutatója vagy egyéb okból történő fogyasztása céljából létrejött rendezvényeken. A szórakoztató vagy vendéglátó-ipari egységet az üzemeltetője nem dohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ennek tényét jelzéssel, felirattal jól látható módon jelölni kell a bejáratnál és a vendégforgalom számára nyitva álló minden helyiségben. Nem jelölhető ki dohányzóhely - az egészségügyi intézményeknek és a gyógyszertáraknak a betegforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, - a közoktatási intézményeknek a tanulók által is használt helyiségeiben, - a szociális intézményeknek az ellátottak számára nyitva álló helyiségeiben, - a sportlétesítményeknek a sporttevékenység végzésére szolgáló zárt légterű helyiségeiben, továbbá - a helyi tömegközlekedési eszközökön, valamint a menetrend szerinti helyközi autóbuszokon. A személyszállító vasúti járművön a tűzvédelmi előírások betartásával dohányzásra alkalmas helyet kell kijelölni. A belföldi forgalomban menetrend szerint közlekedő személyszállító vonatot az üzemeltetője nem dohányzó járattá nyilváníthatja akkor, ha az indulási és a célállomás menetrend szerinti távolsága nem haladja meg a 100 km-t. A nem dohányzó járattá nyilvánítás tényét a járművön kívül és belül is jól látható módon fel kell tüntetni. A személyszállító vasúti járművön, a nem menetrend szerinti járatokon és a magánforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközökön a dohányzóhelyek kijelöléséről az üzemeltető szerv dönt. A dohánytermékek forgalombahozatalának korlátozása Dohánytermék nem árusítható közoktatási, személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, valamint egészségügyi intézményben. Kereskedelmi forgalomban 18. életévét be nem töltött személy számára dohánytermék nem szolgálható ki. Kétség esetén a forgalmazó felszólíthatja a dohányterméket megvásárolni kívánó személyt az életkora hitelt érdemlő igazolására, ennek hiányában a kiszolgálás megtagadható. A dohányterméket nem lehet árumintaként forgalmazni, más termékektől elkülönítve (másik polcon vagy helyiségben) lehet csak forgalmazni. A dohányterméket csak úgy lehet kiskereskedelmi forgalomba hozni, ha a főoldalán szerepel "A dohányzás káros az egészségre!" felirat, másik főoldalán egy külön jogszabály szerint választott egészségvédő felirat, egyik keskenyebb oldalán pedig a kátrány- és nikotintartalom számszerű értéke. A cigarettásdobozokon feltüntetendő feliratok méretén a törvény legkisebb méretet ad meg. A felirat méretének meg nem felelő csomagolású dohányterméket legkésőbb 2000. december 31-éig lehet forgalmazni. Az egészségvédő figyelmeztetést a dohányterméket árusító üzlethelyiségben vagy kiszolgáló térben kell elhelyezni. A fogyasztási és a forgalmazási tilalom megszegői A dohányzással, a dohányzóhely kijelölésével összefüggő korlátozást vagy kötelezettséget megszegő személy egészségvédelmi bírságot, a dohánytermék forgalmazásával kapcsolatos tilalom megszegője pedig fogyasztóvédelmi bírságot köteles fizetni. A bírságot természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra lehet kiszabni. A munkavállalónak, illetve a munkáltatóknak a munkahelyet érintő dohányzási korlátozást vagy dohányzóhely kijelölését érintő mulasztása jogkövetkezményeit a munkavédelemről szóló törvény határozza meg. A fogyasztóvédelmi bírságot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és területi szervei szabhatják ki a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek megsértésekor. A bírság összegét összes körülményeire tekintettel kell meghatározni, különösen a fogyasztók érdekei sérülésének köre, súlya, a jogsértő állapot időtartama, gyakorisága, valamint a jogsértéssel elért előny figyelembe vételével. Az egészségvédelmi bírság összege a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén 30 000 forintig terjedhet, a dohányzóhelyek kijelölésével, illetőleg a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatos jogszabálysértések és az ellenőrzési kötelezettségek elmulasztása esetén minimum 50 000, legfeljebb 100 000 forintot kell megfizetni. A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét a cselekmény súlyának és az elkövető személy körülményeinek ismeretében kell megállapítani. Indokolt esetben a bírság mérsékelhető, illetve a felelősségre vonás mellőzhető. A 14. életévét be nem töltött személyre, illetve aki saját jövedelemmel nem rendelkezik, egészségvédelmi bírságot kiszabni nem lehet. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságokat adók módjára kell behajtani. A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a fogyasztóvédelmi bírság 50 százalékát az Egészségügyi Minisztérium számlájára kell befizetni. A befizetett bírság kizárólag egészségmegőrzési célra, illetőleg az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai programok támogatására használható fel. HALMAI ANIKÓ