A Vht. kitér arra, hogy a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtó megküldi a gazdasági társaságnak és a cégbíróságnak. A foglalás tényét a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásba, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe. Ám ezen téren a jogalkotás visszalépést könyvelhet el. A cégnyilvántartásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 12-13. ő-a tételesen meghatározza a cégjegyzékbe bejegyezhető adatok körét. Az üzletrész lefoglalása ide nem került be. A törvény hatályba lépése óta a cégbíróságok rendre visszautasítják a végrehajtók bejegyzés iránti megkereséseit. Legjobb esetben annyit megtesznek, hogy a foglalási jegyzőkönyv másolatát a cég iratai között elhelyezik. Mindez komoly jogbizonytalanságot eredményez a gazdasági életben. A bíróságok arra hivatkoznak, hogy a Vht. szabályai az ő tevékenységüket nem érintik, eljárásukat kizárólag a cégnyilvántartásról szóló törvény szabályozza. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) több mint egy éve jelezte a hiányosságot, és javaslatot tett a jogszabály módosítására. Ennek ellenére változtatásra a mai napig nem került sor, ami veszélyes, és negatív hatást gyakorol a jogbiztonságra. Fel kell ezért hívni a figyelmet arra, hogy aki üzletrészt kíván vásárolni, az előtte alaposan tanulmányozza át a cégiratokat, hátha talál benne esetleg egy foglalási jegyzőkönyvet. A következő lépés az üzletrész értékesítése. Ez árverésen történik. A végrehajtó az ingóárverés szabályainak alkalmazásával értékesíti a lefoglalt vagyonrészt (üzletrészt). Lényeges ebben az esetben, hogy az árverési vevőnek a vételárat az árverés befejezésekor azonnal ki kell fizetnie. Ha az üzletrészt a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha nem térítette meg, a végrehajtást foganatosító bíróság őt a különbözet megtérítésére kötelezi. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli. Fontos szabály, hogy az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Az érintettek elővásárlási jogukat az árverésen gyakorolhatják. Számukra elég jelezni az elhangzott árajánlatok során, hogy az addig elhangzott legmagasabb árajánlatot tartják. Ha a legmagasabb árajánlat háromszori kikiáltásáig ezt nem tették meg, az azt jelenti, hogy nem kívántak élni elővásárlási jogukkal. A végrehajtó az árverési jegyzőkönyvet a változás bejegyzése végett kézbesíti a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak. CSÁSZTI FERENC, A MBVK ÜGYVEZETŐ ALELNÖKE