Sok esetben az adós társaságnak az illetékes cégbíróság irattárában fellelhető iratai nem adhatnak eligazítást a tényleges fellelhetőségről és az adatok, címek legkevésbé az adós székhelyéhez vezetik el a hitelezőt. Az 1997. évi CXLV. törvény alapján ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a társaság sem székhelyén, sem telephelyén, sem fióktelepén nem található, illetőleg a társaság képviseletére jogosult személyek tartózkodásának helye is ismeretlen, törlési eljárást folytat le. A fenti feltételek bármelyikének hiánya kizárja a forgalom biztonságát szolgáló törlési eljárás lehetőségét. Amennyiben tehát az ügyben eljáró cégbíró megfelelően megbizonyosodik arról, hogy a céggel semmilyen hivatalos formában nem lehetséges kapcsolatot teremteni, hirdetményi végzést tesz közzé a Cégközlönyben. A végzéssel szemben kifogást is terjeszthet elő a hitelező, ám abban az esetben, ha nem rendszeres Cégközlöny-olvasó, számára az adós céggel kapcsolatosan már itt véget ér a történet. Igényét - amilyen mértékben a hatályos jogszabályok szerint erre egyáltalán mód nyílik - csupán a társaság tagjaival szemben érvényesítheti majd. Amennyiben a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül kifogás nem érkezett be, illetőleg a kifogás megalapozatlannak bizonyult, a cégbíróság - a végelszámolási és felszámolási eljárás mellőzésével! - végzéssel határoz a cég törléséről, amelyet kizárólag az esetleges kifogást előterjesztő számára kézbesít, illetőleg a Cégközlönyben tesz közzé azzal, hogy a végzéssel szemben a megjelenéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A törlésről a cégbíróság értesíti az érintett kamarát, az adóhatóságot, a társaság társadalombiztosítási folyószámlaszámát megállapító szervezetet, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. A törlést elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben szintén közzé kell tenni. A cégjegyzékben a törlés bejegyzése mellett fel kell tüntetni "a cég hivatalból törölve" megjegyzést is. Tekintettel arra, hogy a cég a törléssel (törlést elrendelő végzés jogerőre emelkedésével) megszűnik, a jogszabály a jogbiztonság, forgalombiztonság érdekében kizárja a törlést elrendelő jogerős végzéssel szemben a felülvizsgálat lehetőségét. Mindezek mellett fontos lehet azt is figyelembe venni, hogy - a Legfelsőbb Bíróság (BH. 1998. 552.) döntése alapján - a társaságnak a cégjegyzékből történő törlését többek között még a fennálló vámtartozás ténye sem befolyásolja. Hogy mi az általános tanulság a fentiekből? Egyfelől tartsunk korrekt, jó kapcsolatot üzleti partnereinkkel és igyekezzünk - amennyiben lehetőségünk nyílik erre - ügyleteink során mindig olyan feltételeket teremteni a számukra, hogy legalább mi ne adjunk okot egy esetleges kámforrá válásra. Másfelől azonban mindig legyünk naprakészek a kinnlevőségeinket illető információk terén, akár olyan módon is, hogy kéthetente ellenőrizzük a Cégközlönyben megjelent információkat (végelszámolási, felszámolási, csőd- és törlési eljárások), illetőleg a legcsekélyebb információhiány esetén is még időben bízzunk meg szakembert a hiányzó láncszem felderítésével. SÜLE PÉTER ÜGYVÉD