A sorozat első fejezetében jeleztük (NAPI Gazdaság, 2000. május 30., 10. oldal), a törzstőkeemelés háromféle forrásból valósítható meg: a tagok vagyoni hozzájárulásával, vagyis új törzsbetétek befizetésével; a második lehetőség szerint a taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A harmadik lehetőség a dolgozói üzletrészek kialakítása. Erre akkor van mód, ha a tagok már minden korábbi törzsbetétet befizettek. A dolgozói üzletrészek együttesen nem haladhatják meg a törzstőke 15 százalékát. A kft. munkavállalói a társasági szerződés szerint ingyenesen vagy kedvezményes áron juthatnak a dolgozói üzletrészekhez. Utóbbiak tulajdonosait ugyanolyan tagsági jogok illetik meg, mint a társaság többi tagját, sőt, a társasági szerződés a dolgozói üzletrész-tulajdonosok számára elsőbbségi jogokat is biztosíthat, így például szavazat- vagy osztalékelsőbbséget. A dolgozói üzletrész csak a társaság munkavállalóira, illetve azokra ruházható át, akiknek munkaviszonya nyugdíjba vonulásuk miatt szűnt meg. Magáról a tőkésítés határidejéről a múlt héten megírtuk, hogy a cégbíróságok álláspontja szerint a kft.-k és rt.-k június 15-éig kötelesek a tőke felemeléséről határozatot hozni, és az ettől számított 60 napon belül, így augusztus 16-áig jogosultak és kötelesek benyújtani a tőkeemelés iránti kérelmüket. Az emelés egyébként akár száz százalékban is végrehajtható, sőt részletfizetésre is van mód. Egy kft. esetében például elegendő, ha a jelenlegi egymilliós alapja mellé csak az újabb egymillió befizetését igazolja augusztus közepéig. A további egymillió forint teljesítésére ráér a társasági szerződés módosításának napjától, lényegében a tőkeemelésről szóló határozat napjától számított egy évig. Az rt.-knek első részletben az alaptőkehiány 30 százalékát kell befizetniük. (NAPI)