Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja a Financial Timesnak elmondta, hogy a befektető Elon Musknak be kell tartania az illegális és káros online tartalmakra vonatkozó szabályokat, miután megszerezte a Twittert. Akár a közösségi oldal betiltása is szóba jöhet, ha a milliárdos valóban egy moderálás nélküli főrummá alakítja a platformot. 

Szívesen látunk, de ezek a mi szabályaink, itt nem a tieid fognak érvényesülni

– mondta Breton, majd hozzátette, ha a Twitter nem felel meg az európai törvényeknek, akkor szankciókat alkalmaznak. Ez jelentheti a vállalat éves bevételének 6 százalékáig terjedő bírságot, folyamatos szabálysértés esetén pedig az európai működés felfüggesztését. Elon Musk a platformot régóta használja a szabályozók piszkálására, a közösségi oldalon egyébként is rengeteg embert ér el a már 85 millió követővel rendelkező profiljával.

Átvette az irányítást

A Twitter igazgatótanácsa hétfő este bejelentette, elfogadják a milliárdos Elon Musk ajánlatát: a világ leggazdagabb embere részvényenkénti 54,20 dolláros áron, összesen 44 milliárd dollárérért tette zsebre a közösségi oldalt. Musk az üzlet bejelentésekor azt nyilatkozta, hogy "a szólásszabadság a demokrácia alapköve", majd a Twittert egy olyan digitális térnek nevezte, ahol "az emberiség jövője szempontjából létfontosságú" kérdéseket vitatnak majd meg.

A milliárdos jelentős változtatásokban gondolkodik, szerinte az oldalnak csökkentenie kéne a tartalmak moderációját, a felhasználók kezébe adva a döntést arról, mit akarnak látni és olvasni. Musk nyílt forráskódú algoritmust szeretne, és támogatja a posztok szerkesztésének lehetőségét is. 

Nem úszhatja meg az uniós szabályokat

Thierry Breton a terület egyik legbefolyásosabb EU-s szabályozója, aki kulcsszerepet játszott a a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act, DSA) elfogadásában. Az EU szombaton állapodott meg ennek általános feltételeiről, amely arra kényszeríti a technológiai vállalatokat, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a platformjaikon megjelenő tartalmakért. El szeretnék érni, hogy a közösségi oldalak küzdjenek a káros tartalmak ellen – mint például a félrevezetés, a háborús propaganda, a gyűlöletbeszéd –, és átláthatóbb algoritmusokat követelnek.

A DSA nem tévesztendő össze a digitális piacokról szóló törvénnyel (Digital Markets Act, DMA), amelyről márciusban született döntés: mindkét törvény érinti a technológiai világot, de a DMA a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtésére összpontosít. Előbbi valószínűleg közvetlenebb hatással lesz az internetfelhasználókra, hiszen érezhető lesz az internetes tartalmakon és a fizetett hirdetéseken. Bár a jogszabály csak az uniós polgárokra vonatkozik, a világ többi részén is érezteti majd a hatását, iránymutató lehet más országoknak.