Azok a vállalatok, amelyek ezt megtehetik, úgy alakítják cash flow-jukat, hogy minimalizálják az árfolyamkockázatot. Összehangolják az exportot és az importot devizanem és esedékesség szerint, az exportőrök igyekeznek devizahitelből finanszírozni magukat. Amelyik cég helyzeténél fogva diktálni tudott, kikötötte, hogy ezután dollár helyett euróban számol el az ügyfelekkel, még olyan is akadt, ahol a dolgozók fizetését is az euróhoz kötötték, hogy a legnagyobb költségnem, a bérköltség is árfolyamkockázat-mentes legyen. Az MKB-nál a fedezeti ügyletek havi állománya 30-50 százalékkal magasabb, mint a sávszélesítés előtt volt, és a bankok felkészültek arra, hogy opciós stratégiák kidolgozásával segítsék az ügyfeleket - mondta Bereczky Zsuzsanna, az MKB treasury-igazgatója. A vállalatok egyelőre jellemzően a legegyszerűbb határidős ügyleteket keresik, de a nagyobb bankok kínálatában megtalálhatók a bonyolultabb termékek - strukturált derivatívák, cross-currency swapok - is - állítja Papp Judit, a K&H munkatársa. Leginkább az opciós ügyletek magas prémiuma riasztja el az ügyfeleket a bonyolultabb termékektől, ezért a határidős ügyletek és az opciók olyan kombinációját ajánlják (nulla költségű galléropciók, résztvevő forwardok), ahol a kockázat egy részének vállalásával az ügyfél megtakaríthatja a prémium egy részét. Nem gyakran, de találkozunk összetett struktúrákra vonatkozó kérésekkel is, melyek sok esetben csak második, illetve harmadik generációs opciókból - digitális opciók, „barrier”, „window” opciók, dinamikus stratégiák - állíthatók össze. Ezek elterjedésének nem csupán egy likvid FX-piac, hanem egy likvid forintvolatilitás-piac is alapfeltétele, mely utóbbi már létezik, igaz, a központja még mindig London - mondta Asztalos Gábor, a Citibank derivatívákkal foglalkozó főosztályvezetője. Óvatosabb vállalkozások nemcsak a kereskedelmi forgalomban, hanem a hitelfelvételnél is tudatosan korlátozzák a vállalható árfolyam- és kamatkockázatot, és biztosítják, hogy a felvett hitel összköltsége ne lépjen túl egy előre meghatározott mértéket. Farkas Ádámnak, a Raiffeisen treasury-vezetőjének tapasztalatai szerint a magyar vállalatok általában nem kötnek fedezeti ügyletet kamatkockázatra. Kivételt leginkább a beruházásokhoz nyújtott hosszú lejáratú szindikált hitelek jelentenek. A projektek cash flow-alapon kiszámított finanszírozásában a változó kamat nagyon zavaró elem lehet. Amennyiben a projekt cash flow-jához vagy a vállalat méretéhez viszonyítva a hitel törlesztőrészletei jelentősek, a hitelező bank elő is írja a hitelfelvevőnek a kamatkockázat lefedezését. A tipikus megvalósíthatósági tanulmányban a kamatköltség rosszabb esetben a tanulmánykészítő becslésén, jobb esetben egy gazdaságkutató prognózisán alapul, de mindkettő viszonylag nagy bizonytalanságot hordoz. Rövid futamidejű hitelekre az ügyfelek többnyire egyáltalán nem nem kötnek határidős kamatkockázat-fedezeti ügyletet - hiába ajánlják a bankok a forward rate agreementeket (FRA) is -, a vállalatok alapműködése azonban még annyira tervezhetetlen, hogy nem lehet olyan cash flow-tervet csinálni, amelyből nem csupán az derül ki, hogy hat hónap múlva hitelt kell felvenni, hanem az is, hogy pontosan mikor és mekkora hitelre lesz szükség. A sávszélesítés óta azonban a forint-euró swap piac mindkét irányba kialakult, és a nagyobb vállalatok, ha nem a hitelt, a hitelkamatot elcserélik euróról forintra.