Legalizálódik a BitTorrent is Megállapodást kötött a mostanáig leginkább az illegális fájlcserélés, különösen a mozgóképmegosztás egyik fellegvárának tartott BitTorrent és a Warner Bros filmstúdió. A szerződés értelmében az utóbbi vállalkozás anyagait az előbbi forgalmazza – megfelelő díjért cserébe – az interneten keresztül. Szakértők szerint mindez mérföldkőnek tekinthető a médiavilág hagyományos és új formáinak csatájában. A filmstúdiók ugyanis eddig idegenkedtek alkotásaik online módon való terjesztésétől, nem utolsósorban azért, mert például állításuk szerint az illegális internetes videoletöltés eddig 6,1 milliárd dollár kárt okozott nekik. Bár egyelőre az árakról nem mondtak semmit a felek, kétségtelen, hogy a BitTorrent megtette az első lépést azon tavalyi ígéretének beváltása terén, miszerint megállapodik a filmstúdiók szövetségének tagjaival a mozifilmek legális internetes terjesztésének módjairól – jelentette a Wired News. Peren kívüli antispamegyezségek Két újabb antispam-megállapodást hozott tető alá az USA szövetségi kereskedelmi hivatala (FTC). Mathew Olsont és Jennifer LeRoyt a CAN-SPAM Act törvény több pontjának megsértésével is vádolták, így például azzal, hogy mások számítógépét használták kéretlen levelek küldésére, illetve azzal, hogy megtévesztő feladókat tűntettek fel e-mailekben. Olson és LeRoy akkor került az FTC látókörébe, amikor az a mások komputerét spamküldésre használó spammerek után kutakodott a világhálón. Mindketten vállalták, hogy nem küldenek többet levélszemetet másoknak, és amíg ehhez tartják magukat, addig nem kell kifizetniük a mostani ügyben büntetésként rájuk kiszabott 45 ezer dollárt. (Az FTC és a bíróság figyelembe vette, hogy anyagi helyzetük nem engedi meg ekkora összeg kicsengetését.) Ha azonban megszegik adott szavukat, akkor mégis csak össze kell valahogy szedniük, és ki kell fizetniük a bírságot – írta az Internet News. Vád alá helyeztek egy adathalászt Vád alá helyezték azt a San Diegó-i adathalászt, aki egy évvel ezelőtt ellopta a University of Southern California (USC) szerveréről 275 ezer felvételiző adatait. Az 1997-ig visszanyúló adatbázisból „szemezgető” hálózati adminisztrátort, Eric McCartyt a szövetségi ügyészség véli bűnösnek illegális behatolásban az USC komputerrendszerébe. Michael Zweitback kiberbűnözésre szakosodott bíró az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy „az egyetemek egyre kedveltebb célpontjai a hackereknek, akik azt tesztelgetik, hogy vajon megelőzték-e behatolási tudásban a másik félnél védekező kollégáikat”. Ha a bíróság bűnösnek találja McCartyt hackerkedésben, akkor akár tíz évig tartó börtönbüntetést is kaphat – derül ki a ZDNet híréből. Még gyorsabb lesz az internet2 Douglas Van Houweling, az internet2-t szervező testület elnöke nemrégiben egy konferencián megismertette a nagyérdeműt a rendszer gerinchálózatát, az Abilene-t felváltó újdonság néhány jellemzőjével. A másfél év múlva induló, Newnet névre keresztelt gerinchálózat már kezdetben is tízszer gyorsabb lesz az Abilene-nél, amely pedig már maga is egy elképesztően gyors rendszernek nevezhető. Az internet2-ben részt vevő intézmények mindegyikénél fennmarad a hagyományos internetkapcsolat, amely mellett egy kapcsolással elérhető alternatívaként funkcionál majd a sokkal gyorsabb átviteli lehetőség. Steve Cotter az internet2 hálózati szolgáltatásokért felelős igazgatója elmondta, hogy a céljuk az azonnal elérhető nagyon nagy sávszélesség biztosítása, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor is ezt viszonylag bonyolult és hosszadalmas procedúrában lehet megrendelni a távközlési szolgáltatóktól. Eközben sajnálatos módon egyelőre megszakadtak a tárgyalások és két új nagyon-nagyon gyors internetezést lehetővé tevő észak-amerikai hálózat, az internet2 és LambdaRail fejlesztői között – jelentette a Chronicle of Higher Education. Szűkül a digitális szakadék Szűkül a digitális rendszerekhez való hozzáférés terén a fejlett és a fejlődő világ országai között meglévő szakadék – derült ki az IBM és a The Economist magazin közös felméréséből. A vizsgálatot 68 országra kiterjedően végezték, a különböző szempontok szerint kapott eredményt pedig egy úgynevezett e-readiness (elektronikus felkészültségi) mutatóban egyesítették, amely 1-től 10-ig terjedő skálán értékeli az országokat. Ennek alapján azt az eredményt kapták, hogy bár az első – Dánia, 9,00 ponttal – és az utolsó – Azerbajdzsán, 2,92-vel – között igen nagy a különbség, ám például Kína és India bizonyos régióiban majdnem olyan jó eredmények születtek, mint a fejlett országokban. A felmérés azt is megmutatta, hogy miközben majdnem minden vizsgált ország eredménye javult, a lemaradottabbak jobban emelték pontszámukat, mint az elöl haladók. Maradt ugyanakkor egy körülmény, amelyet a felmérés nem tudott számszerűsíteni, mégpedig az, hogy a meglévő technológiákat milyen hatékonysággal használják az egyes országok. Mint Peter Korsten, az IBM üzletiérték-ágazatának európai igazgatója elmondta: „a kormányokon múlik, hogy az oktatásban vagy más területeken hogyan élnek a digitális rendszerek kínálta lehetőségekkel” – idézte a szakembert a CNET. Elöregedő iskolai komputerek Egy nemrégiben megjelent felmérés adatai szerint a brit iskolákban ellenmondásos helyzet alakult ki a számítástechnikai rendszerek használatát illetően. Miközben a komputerek száma folyamatosan nő és az intézmények elég jól ki is használják azokat (szemben a pesszimista jóslatokkal, amelyek szerint a sok technika csak dísz lesz az iskolákban), sok helyen elöregednek a korábban telepített rendszerek. Elemi iskoláktól kezdve középiskolákon át felsőoktatási intézményekig vannak olyan intézmények, amelyek nem képesek az elvárható hároméves periódusban lecserélni idejétmúlt, elhasználódott berendezéseiket. A jelentés szerint az általános iskolák 56 százalékának, illetve a középiskolák 44 százalékának nincs stratégiája a gépállomány folyamatos felújítására. Tetézi ezt a problémát, különösen az egyetemek esetén, hogy a beiratkozó diákok számának növekedése megelőzi a komputerek gyarapodását, aminek következtében romlik a számítógép/diák mutató. A jelentés felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy nő az esélykülönbség az olyan diákok között, akiknek van megfelelő komputerük otthon, illetve akiknek nincs – adta hírül a BBC. Újfajta legális fájlmegosztás Új szolgáltatást mutatott be a Napster fájlmegosztó site, amelyben a felhasználók a szolgáltató rendszerében lévő bármely számot ötször meghallgathatnak ingyen, s ami ezen felül van, csak azért kell fizetniük. Ez utóbbit megoldhatják számonként vagy havi előfizetéssel. Az ingyenes „hallgatózás” jogdíjait hirdetési bevételekből fizeti a Napster. A cég emellett bejelentett még néhány újdonságot. A Napsterlink lehetővé teszi, hogy a felhasználók e-mailben, blogon, instant messagingban és más kommunikációs csatornákon osszák meg egymással zeneszámaikat, míg a Narchive egy raktárszolgáltatás, amelyben a felhasználók megjegyzéseiket, képeiket és linkjeiket tárolhatják – derül ki a CNET híréből. Csak óvatosan Oroszországgal! Amerikai üzleti körök azt várják az ország külkereskedelmi hatóságától, hogy az Oroszország WTO-tagságáról folyó tárgyalásokon követelje meg Oroszországtól a szerzői jogok védelmének erősítését. A kelet-európai ország az egyetlen a világ jelentős államai közül, amely még nem tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek, így a belépéséről az USA illetékeseivel folyó megbeszélések jó lehetőséget adnak arra, hogy rászorítsák az orosz hatóságokat a rendkívül gyenge szerzői jogvédelem javítására. A szoftvereket, zenéket, filmeket egyaránt érintő problémával kapcsolatban szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy Oroszország törvényhozása előtt van egy olyan törvény, amely nem hogy szigorítaná a szerzői jogok védelmét, hanem még enyhítene is a jogszabályokon. Christian Baker, az USA illetékes hatóságának szóvivője elmondta, hogy világossá tették orosz partnereik előtt: nincs WTO-belépés a jogvédelem szigorítása nélkül – idézi a szakembert az ABC News. Beismerte bűnösségét egy adware-küldő Beismerte bűnösségét Christopher Maxwell, akit azzal vádolnak, hogy társaival együtt zombi komputerek hálózatát építették ki azért, hogy kéretlen hirdetéseket (adware-eket) telepítsenek gyanútlan felhasználók gépeire. Maxwell bevallotta, hogy százezer dollárt kaptak megbízóitól a cselekedet végrehajtásáért. A bűncselekményből egy 13 ezer komputerből álló zombihálózatot építettek ki, amelyet a főbűnös több állami egyetem erős szervereiről irányított. Az innen induló adware-áradat elárasztotta egyebek mellett a seattle-i Northwest Hospital informatikai rendszerét, időlegesen megszakítva a kórházi személyzet tagjai közötti kommunikációt. A károk helyreállítása 150 ezer dollárjába került az egészségügyi intézménynek. Az ügyben augusztusban hoz ítéletet a bíróság – írta a ZDNet.