A Nanfang Csoumo dél-kínai újság szerint a Gyöngy-folyó deltájának zöldségtermelő farmjain "riasztó szinteket" ér el a talajszennyezés, mely elsősorban az ottani vállalatok és ipari termelőközpontok környezetkárosító tevékenységének következménye.

A problémára az egyik tartományi mezőgazdasági hivatalnok, Jü Csia-ne próbálta meg a lapban felhívni a figyelmet, azt állítva, hogy a Kuangtung tartományból származó zöldségek akár 20 százaléka is a biztonságosnak tartott szinteknél magasabb mennyiségű nehézfémet tartalmazhat. A nehézfémek közt arzént, kadmiumot, rezet és higanyt is kimutattak az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok, de nyomokban cink, ólom és nikkel is megtalálható volt a hivatal mintáiban. Ezen nehézfémek jó része nem távozik a szervezetből, ott felhalmozódva szerv- és idegkárosodást, sőt rákot is okozhat - kongatta meg a vészharangot a lap.

A Gyöngy-folyó vidéke - ipari központ jellege miatt - az ország leginkább szennyezett térségei közé tartozik. A kínai óceánügyi hivatal június közepén kiadott jelentése szerint csak a tavalyi év során több mint 3 700 tonna nehézfém került a térségből a Dél-kínai tengerbe.

A hétvégén a kínai központi televízió (CCTV) sokkoló riportja is az élelmiszerbiztonság kérdésére irányította a figyelmet. A tévé munkatársai a Pekingtől 100 kilométerre fekvő Csangcsiakouba látogattak el, ahol a lakosok arról panaszkodtak: a környezetszennyezés miatt piros helyett fekete almák teremnek a fákon. A település az acél- és széntermelés központjaként szolgáló Hopej tartományban található, mely híresen a legszennyezettebb az országban. A lakosok panasza ugyanakkor süket fülekre talál, mivel a helyi szénipar jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági növekedéséhez, 2011 során például 17,2 milliárd jüan (636 milliárd forint) bevétel és 320 millió jüan (12 milliárd forint) adó származott innen.

Hogy a talajszennyezés pontosan milyen méreteket ölt, nem lehet tudni, a kínai kormány ugyanis államtitoknak minősítette a helyzet felmérését célzó, 2006 és 2010 között országszerte elvégzett mintavételének eredményét. A probléma az emberek egészségére való közvetlen hatása mellett a gazdasági költségek miatt is gyors megoldásért kiált: a CASS kutatói szerint az évente mintegy 20 milliárd jüan (740 milliárd forint) kárt okoz a mezőgazdaságban.