Kína szankciókat vetett ki pénteken húsz amerikai hadiipari vállalattal és tíz cégvezetővel szemben, egy héttel azután, hogy Washington nagy értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvan számára.

A büntetőintézkedések értelmében befagyasztják az érintett vállalatok vagyonát Kínában, illetve megtiltják számukra az üzletkötést Kínával – közölte a pekingi külügyminisztérium.

A szankciók alá vont cégek között szerepel a Northrop Grumman Systems, a L3Harris Maritime Services és a Boeing St. Louis-i részlege, illetve az Anduril Industries vállalatot alapító Palmer Luckey, az egyik olyan cégvezető, aki mostantól nem léphet be Kína területére sem.

Múlt héten a Pentagonhoz tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) bejelentette, hogy az Egyesült Államok több mint 11 milliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvan számára, ami a sziget történetének eddigi legnagyobb egyedi amerikai fegyvercsomagja.

Nyolc fegyverrendszert foglal magában, köztük HIMARS nagy mozgékonyságú rakéta-sorozatvetőket, önjáró tarackokat, Javelin páncéltörő rakétákat, Altius típusú cirkáló lőszereket (öngyilkos drón), valamint kapcsolódó felszereléseket és támogatási szolgáltatásokat. A tajvani védelmi minisztérium szerint az összérték körülbelül 11,1 milliárd dollár.

A Pentagon közlése szerint az eladás az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeit szolgálja, támogatja Tajvan fegyveres erőinek modernizációját, és hozzájárul egy "hiteles védelmi képesség" fenntartásához. Washington hangsúlyozta: a cél az elrettentés erősítése és a térség stabilitásának megőrzése.

Kína már a bejelentés után élesen reagált, és a kínai külügyminisztérium pénteken ismét hangsúlyozta: "Tajvan ügye Kína alapvető érdekeinek középpontjában áll, és ez a legelső vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni a kínai-amerikai kapcsolatokban".

Hozzátették: "azok, akik fegyvert adnak el Tajvannak, meg fogják fizetni az árát ennek a hibának" – foglalta össze az MTI.

Nem a cuki pandákról szól? Kína Washingtont kóstolgatja Japánon keresztül

Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint Peking egy tudatosan kiválasztott pillanatban, egy amerikai szövetségest állított pellengérre, hogy aláássa az Egyesült Államok iránti bizalmat Kelet-Ázsiában.

Kapcsolódó