Martin Jacques tíz évvel ezelőtt, 2009-ben írt egy könyvet Amikor Kína uralja a világot (When China Rules the World) címmel, s most úgy látja, jóslata, miszerint az ázsiai óriás átveszi a vezető szerepet az USA-tól a nemzetközi politikában és gazdaságban, megvalósul. Nemrégiben kijelentette, hogy a történészek úgy fognak emlékezni 2020-ra, mint a nagy átmenet időszakára, arra a periódusra, amikor ez a váltás megtörtént. Akik elfogadják ezt a véleményt, úgy látják, hogy a koronavírus-járvány a történelem szolgálólánya, amely elősegíti ezt a folyamatot - írja Gideon Rachman, a Financial Times publicistája, aki nem ért egyet velük.

A pandémia Kínában kezdődött, de a pekingi kormány jobban kezelte a vele járó egészségügyi és gazdasági válságot, amint a washingtoni vezetés. A Johns Hopkins Egyetem statisztikája szerint például az USA-ban a halálos áldozatok száma bőven meghaladta a 220 ezret, miközben Kínában nem érte el a 4500-at. A kínai gazdaság még idén is növekedhet két százalékkal, miközben az amerikai GDP várhatóan 3-5 százalékkal zsugorodik, és jelentős európai gazdaságokra is hasonló sors vár.

Kapcsolódó

Eltérő hangulatban

A kínai sikert a szakértők a kiterjedt tesztelésnek és a hatékony karanténoknak tudják be. Ennek szellemében Hszi Csin-ping kínai államfő nemrégiben, amikor kitüntetéseket osztogatott a járvány kezelésében jeleskedő tisztviselőknek, azt mondta, hogy a pandémia kézben tartásában mutatott kínai teljesítmény a szocializmus és a kínai karakter fölényét bizonyítja a Nyugattal szemben.

Miközben a kínai elit ennek tapsol, a New England Journal of Medicine orvosi szaklap nemrégen állapította meg szerkesztőségi cikkben, hogy az amerikai elit elbukott a válság kezelésében, amivel a krízist tragédiává mélyítette. És ez az a pont, ahol olyan különbséget láthatunk a két ország között, ami arra utal, hogy a sikerben fürdő kínaiak vélhetően korán isznak a medve bőrére.

Az USA-ban ezért a kemény bírálatért senkit sem csuknak börtönbe, miközben Kínában Zsen Cse-csiang ingatlanmágnást 18 év börtönre ítélték, miután élesen bírálta Hszit a válság első szakaszának gyenge kezelésért. Meztelen bohócnak minősítette az államfőt, mire kizárták a kommunista pártból és megvádolták korrupcióval. Néhány orvost, akik idejekorán figyelmeztettek arra, hogy új vírussal van dolgunk, nem a hagyományos influenzával, szintén a rendőrség vett kezelésbe. Amikor Ausztrália nemzetközi vizsgálatot kezdeményezett a járvány okaival kapcsolatban, kínai gazdasági szankciókat kapott a nyakába.

Süket fülek

A bírálat elfogadására való képtelenség az, ami arra utal, hogy korai a kínai öröm az ország felsőbbrendűségével kapcsolatban - véli az FT publicistája. Először is egyes kapitalista országok, például Dél-Korea vagy Tajvan legalább olyan jól kezelték a krízist, mint Kína, így kétséges, hogy a szocialista rendszer fölényéről lenne szó, mint Hszi állítja. A kritika elfojtása ráadásul arra utal, hogy bőven lehetnek olyan gondjai az országnak, amelyek nem kerülnek felszínre.

Másrészt a pandémia olyan fejleményeket hozott a világgazdaságban, amelyek aláássák az ázsiai ország elmúlt évtizedekben követett stratégiáját. A kínai gazdaságot az elmúlt 40 évben a feldolgozóipari termékek exportja húzta. A járvány szétzilálta az ehhez szükséges kapcsolatokat, miközben az USA korlátozza bizonyos technológiák átadását, illetve átvételét. Az az engedékeny világkereskedelmi klíma, ami eddig segítette az ország gazdasági erősödését, megszűnik.

A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának  tanácskozása október végén nem nyílt vita volt az ország előtt álló teendőkről, mert azt lehetetlenné teszi a Hszi körül kialakult személyi kultusz. Lehet, hogy az amerikai elit mögött borzalmas évek állnak, és nehezen néz szembe saját helyzetével, de a rendszeresen ismétlődő kongresszusi választások és a négyévente megtartott elnökválasztás lehetővé teszi a gyors korrekciót, miközben Kínának nincs olyan mechanizmusa, amivel megszabadulhatna egyre inkább megalomán államfőjétől.