Kétarcú olimpia: fellendülés vagy komoly kockázat vár Olaszországra?

Pénteken rajtol a 2026-os téli olimpia, ezúttal Milánó és Cortina d’Ampezzo látja vendégül a világ legjobb sportolóit Olaszországban. A legfrissebb becslések szerint az olimpia összkiadása 5,2 milliárd euró körül alakul, s az állam 3,5 milliárd eurót fordított az infrastruktúra kiépítésére – ide tartoznak a közlekedési fejlesztések, a sportlétesítmények és a kapcsolódó beruházások –, míg a lebonyolítás költsége 1,7 milliárd euró, amit a szervezők már nem közpénzből, hanem magánforrásból finanszíroznak.

Ha mindezt dollárban nézzük, a teljes büdzsé 6,2 milliárd dollárra rúg, ami a korábbi téli játékokhoz mérten nem számít kirívónak. Eddig mindössze két olyan téli olimpia volt, amely ennél többe került, ám azok nagyságrendekkel drágábbak voltak.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A csúcstartó továbbra is a 2014-es szocsi olimpia, ahol még a legóvatosabb becslések is közel 30 milliárd dolláros költségről szóltak, miközben egyes számítások 50 milliárd dollár fölé tették a végösszeget.

A szervezők jelenleg kétmillió látogatóval számolnak, és abból indulnak ki, hogy az állami beruházás bőségesen megtérül.

Évekig húzhatják a gazdaságot a befektetések

A milánói–cortinai 2026-os téli olimpia nem csupán sportesemény lesz, hanem a várakozások szerint Olaszország egyik legerősebb turisztikai és gazdasági húzóerejévé válhat a modern korszakban.

A Banca Ifis számításai három fő hatásmechanizmust azonosítanak. A versenyek ideje alatt 1,1 milliárd eurónyi közvetlen költés várható, amely a vendéglátás, az élelmiszer- és italgyártás, a kiskereskedelem, a közlekedés, valamint a helyszíni látogatói szolgáltatások területén csapódhat le. Ezt követően további 1,2 milliárd euró érkezhet az országba a záróünnepséget követő 12–18 hónapban, ahogy a látogatók visszatérnek, vagy hosszabb tartózkodást terveznek – vagyis az olimpia hatása jóval túlmutathat a két hét versenyidőszakon.

A legnagyobb gazdasági nyereséget ugyanakkor a hosszabb távú hatások jelenthetik: a korszerűsített sípályák, a fenntartható közlekedési fejlesztések és az egész éves turizmusra épülő infrastruktúra összesen 3 milliárd eurónyi tartós értéket teremthetnek Olaszország északi alpesi térségében. Ez a beruházási hullám a Dolomitokat, Lombardiát és Venetót nemcsak egy világméretű sportesemény házigazdájaként, hanem hosszú távon is versenyképes téli és nyári turisztikai központként pozicionálhatja.

A kutatás eredményeit a londoni olasz nagykövetségen mutatták be a „Beyond the Game: Sport, Economy and the Road to Milano Cortina 2026” című rendezvénysorozat részeként. A fórumon iparági vezetők arról is beszéltek, miként válhatnak a nagy sportesemények nemzeti növekedési motorokká. Külön figyelem irányult Olaszország egyre erősödő globális szerepére a téli sportturizmusban, valamint a kis- és középvállalkozások hosszú távú lehetőségeire a vendéglátás, a szabadidő és a turisztikai szolgáltatások területén. Ezek az ágazatok közvetlenül profitálhatnak a várható 2,5 millió nézőből, az átlagosan 3,05 éjszakás tartózkodásból, valamint a világszerte 3 milliárdos közvetítési közönségből.

A kockázattal is számolni kell

A pozitív gazdasági várakozások mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az olimpiai rendezésekhez hagyományosan kapcsolódó kockázatokat sem. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy sportesemények költségvetése gyakran túllépi az eredeti terveket, különösen az infrastruktúra-fejlesztések és a nagyszabású építkezések esetében.

Emellett társadalmi-gazdasági feszültségek is megjelenhetnek: egyes helyi elemzések szerint

a városrészek felértékelődése, a bérleti díjak és lakhatási költségek emelkedése kiszoríthatja az alacsonyabb jövedelmű csoportokat, ami hosszabb távon növelheti az egyenlőtlenségeket.

Külön kérdés a fenntarthatóság is: a klímaváltozás hatásai, valamint az olyan erőforrás-igényes megoldások, mint a mesterséges hó alkalmazása, nemcsak környezeti, hanem pénzügyi és reputációs kockázatokat is hordozhatnak a rendező ország számára.

Gazdasági szempontból kérdéses az is, mennyire sikerül a játékok utáni időszakban tartósan kihasználni a megépült létesítményeket. Ha a sporthelyszínek és kapcsolódó infrastruktúra nem talál hosszú távú funkciót, az állam számára jelentős fenntartási költségek maradhatnak, miközben a várt gazdasági haszon csak részben realizálódik.

Végül pénzügyi stabilitási kérdésként az is felmerül, mennyire érzékeny a projekt a makrogazdasági környezet változásaira. Egy esetleges gazdasági lassulás, turisztikai keresletcsökkenés vagy inflációs nyomás gyengítheti a várt bevételi oldal teljesülését, miközben a kiadások nagy része fix vagy nehezen csökkenthető.

Nemzetközi feszültségek és tüntetések

A nagy sportesemények biztonsága mindig kulcskérdés, ezalól a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia sem kivétel. A házigazda olasz hatóságok jelentős rendvédelmi erőket mozgósítanak: több ezer rendőrt, katonát, bombamegsemmisítő szakértőt és speciális egységet vonnak be a rendezvény biztonságának garantálására – mindenek felett a helyi joghatóság és irányítás keretei között működve.

Ugyanakkor politikai vitákat is kiváltott egy, az amerikai médiában és az olasz sajtóban egyaránt megjelent hír, miszerint a hírhedt ICE (az USA Bevándorlási és Vámügyi Hivatala) is részt venne a játékok biztonsági háttérmunkáiban. Róluk ugye azt kell tudni, hogy Donald Trump korlátlan támogatását élvezik, ám januárban két fehér amerikai állampolgárt is kivégeztek a nyílt utcán, mely miatt országszerte óriási tüntetések zajlottak. Az ICE részévtelének hírét több olasz politikus, illetve civil szervezet is hevesen bírálta, Milánóban és Torinóban pedig heves tüntetéseket tartottak a bejelentés után – a demonstrálók többek között a szervezet magatartását és a Trump-kormány bevándorláspolitikáját bírálták.

A vita mögött részben az áll, hogy az ICE az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban ellentmondásos szereplővé vált, nemzetközi és hazai vitákat generálva az amerikai bevándorlási gyakorlat kapcsán, különösen miután egy, a Minneapolisban történt incidens miatt erős kritikák érték az ügynökséget.

Fontos azonban leszögezni:

az olasz belügyminiszter hivatalos közlése szerint az ICE-hez köthető személyzet nem végezhet operatív rendőri tevékenységet olasz területen, a teljes biztonsági műveletet az olasz hatóságok vezetik.

Az érintett amerikai szakemberek formálisan a Homeland Security Investigations (HSI) elemzői szerepét töltik be, és nem jogosultak hatósági intézkedésekre vagy rendfenntartásra Olaszországban.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szervezők hangsúlyozták, hogy az olimpia nyitóünnepsége és versenyei biztonsági szempontból a lehető legzavartalanabbul és békésen zajlanak majd, ugyanakkor a politikai feszültség egyes eseményeknél – így például az amerikai küldöttség fogadtatásánál – érezhető lehet.

+21

Kétarcú olimpia: fellendülés vagy komoly kockázat vár Olaszországra?

Leteszik esküjüket a február 6-án kezdődő milánói-cortinai téli olimpiára utazó magyar csapat tagjai a Sándor-palotában 2026. január 24-én

A magyar sportolók a maximumra készülnek

Magyarország a 2026-os milánói-cortinai téli játékokra egy kompakt, 15 fős csapattal utazik Olaszországba, amely így egy fővel nagyobb, mint a négy évvel ezelőtti, pekingi kvótaszerző csapat volt. A magyar kontingens öt sportágban áll rajthoz: alpesi sí, sífutás, műkorcsolya, rövidpályás és gyorskorcsolya, valamint egy-egy versenyző a hosszú pályás gyorskorcsolyában képviseli a színeinket.

Nézzük, kiknek szurkolhatunk idén:

Alpesi sí:

Úry Bálint
Versenyszámai: műlesiklás, óriás-műlesiklás

Tóth Zita
Versenyszámai: műlesiklás, óriás-műlesiklás

Gyorskorcsolya:

Kim Minszok
Versenyszámai: 1000 és 1500 m, tömegrajtos verseny

Műkorcsolya:

Pavlova Maria
Versenyszámai: páros

Sviatchenko Alexei
Versenyszámai: páros

Rövidpályás gyorskorcsolya:

Major Dominik
Versenyszámai: férfi váltó

Moon Wonjun
Versenyszámai: az egyéni számokat a helyszínen jelölik ki, férfi váltó, vegyes váltó

Nógrádi Bence
Versenyszámai: az egyéni számokat a helyszínen jelölik ki, férfi váltó, vegyes váltó

Tiborcz Dániel
Versenyszámai: az egyéni számokat a helyszínen jelölik ki, férfi váltó, vegyes váltó

Somodi Maja
Versenyszámai: 1000 és 1500 m, vegyes váltó

Végi Diána Laura
Versenyszámai: 500, 1000 és 1500 m, vegyes váltó

Sífutás:

Büki Ádám
Versenyszámai: klasszikus stílusú egyéni sprint, szabadstílusú csapat sprint, 10+10 km tömegrajtos verseny, szabadstílusú 10 km, klasszikus stílusú 50 km

Kónya Ádám
Versenyszámai: klasszikus stílusú egyéni sprint, szabadstílusú csapat sprint, 10+10 km tömegrajtos verseny, szabadstílusú 10 km, klasszikus stílusú 50 km

Laczkó Lara Vanda
Versenyszámai: klasszikus stílusú egyéni sprint, szabadstílusú csapat sprint, szabadstílusú 10 km

Pónya Sára
Versenyszámai: klasszikus stílusú egyéni sprint, szabadstílusú csapat sprint, szabadstílusú 10 km

A Magyar Olimpiai Bizottság vezetése – élén Gyulay Zsolttal – azt hangsúlyozza, hogy bár a csapat létszáma szerényebb, mint a nyári olimpiákon, a sportolók készültsége és motivációja maximális. Célként jelölték meg a tisztességes helytállást és a lehető legjobb egyéni teljesítmények elérését, még akkor is, ha ezúttal nem feltétlenül az érmek begyűjtése az elsődleges elvárás.