Az athéni parlamentnek napokon belül el kell fogadnia az eurózóna pénzügyminisztereinek (eurócsoport) szombat-vasárnapi tanácskozásán kidolgozott kő kemény megszorító csomagot ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessenek a tárgyalások a csődben lévő ország további hitelezéséről. Erről döntöttek vasárnap a közös európai valutát használó országok állam- és kormányfői.

A pakkban a nyugdíjreformtól az áfabevételek növelésén át a munkaerőpiac liberalizálásáig csupa olyan elvárás szerepel, amelyeket a januári választások után felállt görög vetetés eddig mereven elutasított. Ugyanezt tette a július 5-ei görögországi népszavazáson a szavazók több mint 61 százaléka is - a referendum kérdésében szereplő csomag ráadásul sokkal puhább volt a vasárnapinál.

Kapitális összeg

A helyzet azonban az, hogy a tét igen nagy: az eurócsoport becslése szerint Görögországnak a következő három évben 82-86 milliárd euró kölcsönre lenne szüksége. Athén 53 milliárdot kért pénteki tervezetében, majd a hét végén egy 74 milliárdos becslés látott napvilágot. Ezzel a kölcsönnel a szakértők számítása szerint GDP 200 százalékára ugranának a görög adósságok. A közgazdasági hüvelykujj szabály szerint 80-10 százalékos arány felett nem lehet visszafizetni a hiteleket.

A német kormány bekeményített a hét végén: a berlini pénzügyminisztérium elkészített egy tervezetet, amely szerint Görögország öt évre "ideiglenesen" kilépne az eurózónából, amivel megteremthetnék a jogi alapját adósságai átalakításához. (A német álláspont szerint az övezeten belül ez jogsértő lenne.) A tervhez tartozott egy 50 milliárd eurós alap is, amelybe görög vagyonelemeket helyeznének el a hiteltörlesztés biztosítékaként. Ezt azonban Ciprasz kapásból visszautasította.

Megalázó ötlet

A nagyobbik görög kormánypártban, a radikális baloldali Szirizában megrökönyödéssel fogadták a kemény feltételeket - derült ki helyi tudósításokból. Sokan újabb zsarolásról beszélnek. A párt megosztott abban, hogy mindenáron bent kell-e tartani Görögországot az eurózónában vagy sem. A szakadás belpolitikai válsághoz vezethet, aminek előrehozott választás lehet a vége.

A szakértők egyetértenek azzal, hogy az ideiglenes Grexit terve megalázza a görögöket. Nem értik, mit akar ezzel a német vezetés. Csak az lehet benne a logika, hogy a vállalhatatlan megszorításokkal rákényszerítsék a görög vezetést az euró feladásának elfogadására. Ennek következményei azonban beláthatatlanok.

A piaci szereplők a továbbiakban csupán egy rögzített valutarendszernek tekintetnék az eurózónát, amelynek számos tagja követheti a görögöket. Ezért biztonsági okokból kivonnák a tőkéjüket a billegő országokból, amelyek így valóban pénzzavarba kerülnének, és sorra kihullhatnának a rendszerből.

Itt tartunk

A kialakult helyzet képtelenségét mindennél jobban jellemzi a BBC riporterének, Andrew Neilnek a megjegyzése, amelyet twitterbejegyzésben osztott meg a nyilvánossággal: "Akik figyelik, hogy mivel foglalkozom, azok tudják, hogy igyekeztem részletesen nyomon követni a görög válság fejleményeit. A helyzet azonban az, hogy ennek ellenére pillanatnyilag fogalmam sincs, hogy mi az ördög folyik itt."