A testület szerdán kihirdetett határozatában elutasította az euróövezeti tagországok pénzügyi megsegítését célzó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), illetve az ahhoz való csatlakozás elleni alkotmányossági panaszt, amelyet a korábbi karintiai tartományi kormány nyújtott be. A bíróság kimondta, hogy az ESM-szerződés nem ellentétes az osztrák alaptörvénnyel. Az osztrák parlament tavaly júliusban több hónapos belpolitikai vitát követően hagyta jóvá a csatlakozást az ESM-hez.

Az alkotmánybíróság most egyebek között megállapította, hogy a szerződés nem jár az állam szuverenitását érintő jogok meg nem engedett átruházásával, és a beadvány szerzőinek véleményével ellentétben korlátlan utólagos hozzájárulásra sem kötelezi az osztrák államot. Az ESM-hez való hozzájárulást a szerződés 19,4 milliárd euróban állapítja meg.

A karintiai beadvány - állt a bíróság közleményében - lényegében azt az állítást tartalmazza, hogy helyesebb lett volna más politikai megoldás, mint amit a szövetségi kormány és a parlament az ESM megszavazásával választott. Ez azonban jogpolitikai kérdés, és ezért kívül esik az alkotmánybíróság hatáskörén - szögezte le a testület.

Az ESM ratifikálásához szükséges kétharmados szavazatarányt a kormányzó koalíció szavazatai mellett egy kis ellenzéki párt, a Zöldek szinte az utolsó pillanatban elnyert támogatása biztosította Ausztriában. A Zöldek azzal a feltétellel álltak a szociáldemokrata-konzervatív (SPÖ-ÖVP) kormány által aláírt ESM-szerződés mögé, hogy a parlament több beleszólást kap az ESM-et érintő jövőbeli változtatásokba, és hogy a kormány határozottan kiáll a tranzakciós adó mellett az EU-ban. A Karintiában akkor kormányon lévő Karintiai Szabadságpárttal (FPK) pártszövetséget alkotó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ESM ellen szavazott. A márciusi tartományi választások után hárompárti, SPÖ-ÖVP-Zöld kormány alakult Karintiában.