A bérek növekedése világszerte messze elmarad a válságot megelőző ütemtől, a fejlett gazdaságokban pedig a negatív zónába süllyedt a feltörekvő gazdaságok folyamatos bővülése ellenére - derül ki az ILO most közzé tett bérekről szóló éves jelentéséből. Globálisan az inflációval kiigazított havi bérek (átlag reálbérek) 1,2 százalékkal emelkedtek 2011-ben, ami a 2007-es 3, illetve a 2010-es 2,1 százalékos szithez képest visszaesést mutat. Ezek a számok még alacsonyabbak, ha Kínát kihagyjuk a számításokból - mutat rá az ILO.

A jelentés ugyanakkor az országok és régiók közötti jelentős eltérésekre is felhívja a figyelmet, valamint arra, hogy a bérek általában az erőteljesebben növekvő gazdaságokban gyorsabb növekedést mutatnak.

Míg a bérnövekedés a fejlett gazdaságokban - ahol 2012-ben stagnálás várható - "W-alakú" pályát írt le, addig Dél-Amerikában és a Karib-térségben, valamint Afrikában, illetve Ázsiában a válság ideje alatt végig emelkedést mutatott - utóbbi esetében erőteljesebb növekedés volt tapasztalható.

A legnagyobb változások Kelet-Európában és Közép-Ázsiában voltak, ahol a válság előtti kétszámjegyű növekedési rátákból 2009-ben zuhanórepülés lett. A Közel-Keleten a bérek 2008-tól csökkenést mutatnak, bár az erre vonatkozó adatok még hiányosak - jegyzi meg a nemzetközi szervezet.

Jelentős különbségek

Az egyes régiók közötti különbségek  a 2000 és 2011 közötti időszak bérváltozásait vizsgálva különösen nagy eltéréseket mutatnak. Globálisan a bérek közel egynegyedükkel emelkedtek. Ázsiában csaknem megduplázódtak, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában közel megháromszorozódtak (az 1990-es éveket jellemző komoly visszaesést követően). A fejlett világban viszont a bérek mindössze körülbelül 5 százalékkal emelkedtek.

Az egyes országok közötti bérszintek is komoly eltéréseket mutatnak. Míg a Fülöp-szigeteken a feldolgozó iparban alkalmazott munkavállalók 1,40 USA dollárt vittek haza minden ledolgozott munkaóráért, addig Brazíliában közel 5,50, Görögországban 13, az USA-ban 23,30, Dániában pedig 35 dollárt.

Az alkalmazottak járnak rosszul

A jelentés korábbi kutatási eredményekre utalva rámutat, hogy az elmúlt évtizedekben a bérek növekedési üteme elmaradt a termelékenység (az egy alkalmazottra eső áruk és szolgáltatások értéke) bővülési ütemétől - legalábbis azokban az országokban, ahol rendelkezésre állnak az adatok. Ez a trend a jövedelem-eloszlásban is változást eredményezett, ami azt jelzi, hogy a dolgozók kevesebbet profitálnak a munkájuk gyümölcséből, mint a tőke tulajdonosai.

Az ILO rámutat: a fejlett gazdaságokban a termelékenység több mint duplája volt a bérek növekedési ütemének 1999 óta. Az Egyesült Államokban körülbelül 1980 óta a munka óránkénti termelékenysége a nem mezőgazdasági ágazatokban mintegy 85 százalékkal nőtt, míg a keresetek csupán nagyjából 35 százalékkal emelkedtek. Németországban az elmúlt két évtizedben a munkatermelékenységi mutató közel egynegyedével nőtt, miközben a bérek változatlanok maradtak. Még Kínában is - ahol a bérek nagyjából megháromszorozódtak az elmúlt évtizedben - csökkent a munkavállalók részesedése, miközben a GDP nagyobb ütemben emelkedett, mint az összbérköltség.

Az ILO óva inti a döntéshozókat attól, hogy a bércsökkentést előidéző versengésben lássák a versenyelőnyhöz és így a válságból való kilábalás útját.