Az ukrán elnök Csernobilba utazott, ahol ünnepélyesen üzembe helyezték az atomerőmű 1986-ban felrobbant négyes reaktorblokkja fölött épült új korszerű szarkofágot.
Csernobilt meg kell mutatnunk a világnak: tudósoknak, ökológusoknak, történészeknek, turistáknak. Sajnos, a tiltott zóna jelenleg a korrupció jelképe. A rendvédelmi szervek kenőpénzt szednek a turistáktól, illegálisan szállítanak ki onnan fémhulladékot, illetve használják fel természeti erőforrásait - mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök - az Interfax Ukrajina által idézett helyszíni beszédében - azt ígérte, hogy többé nem lesz hosszas sorban állás a zóna határában lévő ellenőrző pontnál, sem "a belépés váratlan megtagadása, amiről az ember csak érkezésekor értesül". Nem lesz többé tiltott a videófelvételek készítése, és "egyéb hasonló ostobaságok sem".
Fejezzük be végre az emberek, a látogatók riogatását, és változtassuk a tiltott zónát tudományos és jövőbeni turisztikai mágnessé. Tegyük a szabadság földjévé, legyen az új Ukrajna egyik jelképe, ahol nincs korrupció és nincsenek ostoba tilalmak, hanem helyettük beruházások vannak és jövő - hangsúlyozta az elnök.
A rendelet egyelőre még nem érhető el az államfő honlapján. Az elnöki hivatalban az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére elmondták, hogy a dokumentum egyebek mellett előírja egy stratégiai tervezet kidolgozását és elfogadását a csernobili zóna mint turisztikai objektum fejlesztésére. A tervek között szerepel továbbá, hogy a csernobili zónában lehetőséget nyújtanak EU- és NATO-tagországoknak katasztrófa-megelőző, illetve -elhárító gyakorlatokra.
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták.
A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra, de ezután még el kellett bontani alatta a régi vasbeton szarkofágot - írta az MTI.
Legolvasottabb
A 28 éves nő kezében felrobbant a gránát, az ügyészség szerint rájuk nem vonatkozik semmilyen határidő ebben az ügyben
Holnaptól ingyen 340 ezer forint készpénz járhat, mégis rengetegen fizetnek érte
Óriási fordulat Venezuelában
Elkezdődött? Robbanássorozat rázta meg Iránt, mindenki tagad
Sürgősen ellenőrizniük kell az autósoknak, felmehetnek-e az autópályákra
Ha Trump nem lép, ellepik az utcákat a dühös emberek
Epstein aktái Budapestig érnek: egy Király utca lakás bukkant fel a botrányban
Éleslövészet a világ egyik legveszélyesebb szorosában: Irán az amerikai hadihajók közelében gyakorol
Már a hekkereket is kitúrja a mesterséges intelligencia