Amikor megláttam ezt a könyvet, a látványos borító alapján valamiféle történelmi, háborús regénynek gondoltam. Aztán megnéztem a meglehetősen szokatlanul megjelenített címet és – megvallom, némi előítélettel – mindjárt inkább misztikus, esetleg teológiai tartalmat kezdtem gyanítani a lapok mögött. Ezek után beleolvasva a könyv inkább kemény társadalomkritikának és szociológiai elemzésnek tűnt, de mire a végére értem, rájöttem, hogy ez mind egyszerre érvényes. Ez a nagyon komplex (meg merem kockáztatni: nehéz) olvasmány folyamatos gondolkodásra késztetett és sok minden azóta is fúrja az oldalam. Az alkotó, James Turner társszerzőként már részt vett két háborús dokumentumregény elkészítésében a délszláv válságról, szakértőként működik közre különös gyilkosságokkal, okkultizmussal kapcsolatos újságcikkekben és írásaival, verseivel rendszeresen irodalmi esteken jelenik meg. E könyvének tartalma két évtized kutatási tapasztalatából született: krízishelyzeteket tanulmányozott, az emberi elmét és gyilkossági motívumokat vizsgált sokszor együttműködve a rendőrséggel, valamint pszichológiai, teológiai és szociológiai kutatásokat vezetett. Talán innen a könyv komplexitása. De nemcsak a szerző, a tartalom is meglehetősen sajátos: a könyv elsősorban az ősi erkölcsöket degradáló filozófiai irányzatokat, társadalmi jelenségeket vizsgálja meg az abszolútnak mondott igazság keresése közben, a „Földön létező hazugságokat”, melyeket az egoizmussal és a túlburjánzó anyagi szemlélettel együtt elvet, sátáni eredetűnek minősít. Az elemzések mellett Turner bizonyos teológiai alapfogalmakat tisztáz a bevezetésben, amely e témagazdagságból fakadóan kissé hosszúra sikeredett. Maga a történet a holt-tengeri tekercsek eddig megfejtetlen dokumentumaiból bontakozik ki és megdöbbentő információkat tartalmaz egy napjainkban is körülöttünk zajló mitológiai háborúról a „jó” és a „rossz” erői között. Kalandos, olykor félelmetes és rémisztő történetek mesélnek a jót védelmező, misztikus hősökről számos történelmi korban, akik a világ fennállása óta azért küzdenek, hogy a legnagyobb csapások között is megmaradjon az emberek utolsó menedéke, a remény. Érdekes, hogy mindannyian átéljük a lélek, a lelkiismeret mindennapos harcát a bennünk lakozó „kisördöggel” – és mégis, megannyi kérdés maradt a mai napig tisztázatlan. Miért vonzódunk a „rosszhoz”? Hogyan győzhetjük le? Egyáltalán, mitől jó a jó és mitől rossz a rossz? Turner regénye sokat segít a helyes út megtalálásában. Legfőbb üzenete sosem veszíthet aktualitásából: az abszolút szeretetre és tiszteletre való törekvésnél semmi nem lehet fontosabb egy ember életében! A gazdagon illusztrált, drámai könyv abban mutat újat, hogy ezt végre nem egy túlidealizált környezetben adja át, hanem napjaink mindennapos valóságában, amibe beletartozik a legveszélyesebb gettók szennye is. Azoknak a világiaknak szól, akik szeretnék jobban érteni a hit lényegét. Azoknak a vallásosaknak, akik nyitottak arra, hogy kiterjesszék perspektíváikat. James Turner ajánlása pedig talán még ennél is találóbb: „Mindazon férfiak és asszonyok gyermekeinek, akik hívek a becsülethez, az igazsághoz, hogy lássanak és emlékezzenek.” (Kiadó: Trinity, 2002.) Ecsődi Zoltán