Ha egy szereplő úgy dönt, hogy korrupt lesz, akkor a piaci nyereségen felül kap egy korrupciós járadékot, viszont a költsége is nő, hiszen megjelenik a lebukás kockázata. De Magyarország esete is mutatja, hogy önmagában nem elég nagy kockázat a lebukás, ennek ki kellene egészülnie valódi retorzióval. A fejlett világban nagyon ritkán, kevés esetben fordul csak elő, hogy az ellenőrző hatóságok olyan szétesett állapotban legyen, mint Magyarországon - mondta Tóth István János közgazdász-szociológus, a Korrupciókutató Központ (CRCB) igazgatója, az MTA tudományos főmunkatársa a G7 podcast vendégeként.
Ugyanakkor az értelmetlen projektek, a fehér elefántok - mint a sárazsadányi kalandpark vagy a tyukodi kilátók - nem számítanak feltétlenül korrupciónak, csak akkor, ha a dolgot szervezett összejátszás előzi meg - tette hozzá a kutató.
Magyarországon még mindig nem jöttek rá az emberek, hogy ha engedik a korrupciót teret nyerni, akkor saját és a gyerekeik jövőjét ássák alá - véli Tóth. Pedig van remény, a balti országok és Szlovákia például néhány év alatt a fejlett országok szintjére vitték le a korrupciót. De Magyarországon is van jó példa, az autópálya-matricás rendszer például szinte nullára csökkenti a korrupció esélyét s szakértő szerint.
Legolvasottabb
Üzenetet küld az állam a betegeknek: új szabály jön az EESZT-ben, ennek sokan nem fognak örülni
Zelenszkij nyilvánosságra hozta a teljes béketervet, Moszkva azonnal visszavágott
Megtalálták Mátyás király maradványait? Ez a felfedezés mindent megváltoztathat
Orbán Viktor beszólt Brüsszelnek és a Tisza Pártnak is: elsöprő győzelmet ígér
Egy szemet se nassoljon ebből a mogyoróból! Visszahívták ezt a terméket
Felrobbanhat a boltban: életveszélyes dolgot dobálnak a visszaváltó automatákba
Személyi következménye lett a kitudódott vezetői fizetéseknek a HUN-REN-nél
Uniós pénzért rohanva: félkész autópályát nyitottak meg a szomszédban
Krónikus spirál: ez a három betegség durván megrövidíti az életét