A “2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló” törvény körüli vitában elhangzott, hogy az „Európai Bizottság azt akarja, hogy Magyarország engedje be az LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket az óvodákba és az iskolákba”, amelyre cáfolatul az Európai Bizottság egy közleményt adott ki.

Ebben idézték azt a levelet, amelyet a testület június 23-án küldött Varga Judit igazságügyi miniszternek, és amely az Európai Bizottság véleménye szerint világosan megfogalmazza, hogy a törvény elemzését követően a testület mely pontokban találta a jogszabályt az európai uniós joggal és alapértékekkel ellentétesnek.

Kapcsolódó

A testület azt is megjegyezte, hogy a fent említett állítást a levél nem tartalmazza és ilyen értelmű nyilatkozatot a Bizottság nem tett. Az Európai Bizottság a levélben kifejtett álláspontja szerint a törvény több ponton sérti viszont az uniós jogszabályokat.

A testület elismeri, hogy a gyereknevelés vitathatatlanul a szülők joga és felelőssége. Az egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása ugyanakkor minden európai uniós polgár alapjoga, ahogy az is, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés és megbélyegzés vallási, politikai vagy nemi hovatartozás és szexuális irányultság alapján

 - szögezte le a Bizottság.

Varga Judit sem hagyta szó nélkül

Vélhetően erre válaszul Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon egy posztot tett közzé "beszéljenek helyettünk a tények" felütéssel. Ebben elismeri, hogy a helyreállítási terv lényegében az LMBTQ - azaz a miniszter megfogalmazása szerint gyermekvédelmi törvény elfogadásán bukott el. 

Ezután viszont - Varga Judit állítása szerint - "erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra az uniós intézmények", hogy kikényszerítsék, hogy "beengedjük a szexuális propagandát a gyermekeink közé". A miniszter szerint most ezért húzódik a csomag elfogadása. "A magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt" - jelentette ki Varga Judit.

A miniszter szerint a magyar kormány nem kereste a konfliktust, ők csak a szülők és a gyerekek jogait védik. Varga Judit szerint nincsen magyar vita, ez egy összeurópai konfliktus. "Ugyanakkor a magyar törvény nem európai dimenzió, nemzeti hatáskörbe tartozik" - tette hozzá.

Az Alapjogi Charta is kimondja, hogy nemzeti hatáskörben van a gyermekek nevelése. "Az Unió ne akarjon beleszólni abba, hogyan nevelik a magyar szülők a gyermekeiket Magyarországon!" - hangsúlyozza Varga, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság is világosan leírja, hogy a gyereknevelés vitathatatlanul a szülők joga és felelőssége.

Varga ugyanakkor megjegyzi, hogy a magyar RRF készen áll, megvannak a források ahhoz, hogy ezeket elindítsák, majd leszögezi:

Ez a pénz jár a magyaroknak, mert megdolgoztak érte.

Továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy 6 százalék felett, "a rendszerváltozás óta soha nem látott mértékben" nőhet a magyar gazdaság teljesítménye akkor is, ha az EU-tól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. "Mi nyugodtak vagyunk, hiszen legutóbb is másfél évig húzódtak az MFF-tárgyalások" - teszi hozzá.

A miniszter szerint a magyar gazdaság erős lábakon áll, amit az Európai Bizottság is megerősített, hiszen előrejelzésében 6,3 százalékos növekedésre számít Magyarország esetében.