Varga Mihály az első félév legjelentősebb gazdaságpolitikai sikerének tartja a Magyarország ellen kilenc éve indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését; a nemzetgazdasági miniszter nem lát okot újabb adóintézkedésekre, tarthatónak tartja az idei és a jövő évi deficitcélt, és úgy látja, ha lehetőség lenne rá a munkahelyvédelmi akcióterv irányelve mentén csökkenhetnének a közterhek.

A nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek adott, félévi értékelő interjúban úgy fogalmazott: "amikor márciusban elkezdtem miniszteri tevékenységemet, a történet még kétséges volt, hisz az Európai Bizottság azt jelezte, sem 2013-ban, sem 2014-ben nem tudjuk teljesíteni a hiánycélokat." Brüsszel az áprilisban benyújtott konvergenciaprogram, és a közben meghozott intézkedések hatására májusban, már úgy látta, hogy 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék lesz a GDP-arányos államháztartás hiány. Ebből a szempontból abszolút siker, hogy az uniós pénzügyminiszterek EcoFin tanácsa júniusi ülésén ellenszavazat nélkül elfogadta az eljárás megszüntetését - tette hozzá.

Az államháztartás idén biztonságosan teljesíti a 3 százalékos deficitet, és a végrehajtott egyenlegjavító lépések miatt "2014-gyel sincs gond, jól állunk az államháztartás folyamatait nézve" - mondta. Hozzátette, hogy a lépések igazolták, a kormány megtartotta a "korrekcióra való képességet".

Hangsúlyozta azt is, jelenleg nincs olyan ok, ami miatt akár új adóintézkedéseket, akár új járuléknövelő lépéseket kellene hozni. "Ha csupán az államháztartás helyzetét nézem meg, akkor ez nem indokolná, hogy a reklámadót bevezesse a kabinet, természetesen ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem társadalompolitikai is. A reklámok hatása a mindennapi életre, és az ehhez kapcsolódó közterhek nagysága túlmutat a gazdaságpolitikai felvetéseken" - fogalmazott.

Varga Mihály szerint: ha az államháztartás helyzete azt megengedné, a munkahelyvédelmi akcióterv irányelve mentén lehetne csökkenteni a közterheket. A beruházások és a gazdasági növekedés ösztönzését kellene segíteni, és a munkahelyvédelmi akcióterv iránya azért jó, mert munkahelyeket tart meg, és bővíti a foglalkoztatást.

IMF-hiteltörlesztés, kötvénykibocsátás

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban kapott hitelt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a gazdasági tárca munkatársai hozamszámításokat végeznek jelenleg, hogy mikor éri meg jobban törleszteni, de "elvileg a költségvetés pozíciója, a rendelkezésre álló, MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi" azt, hogy a 2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni - mondta.



Varga Mihály kifejtette, hogy a hozamszintek alakulásának figyelembevételével a kormány számára lehetőség van újabb devizakibocsátásra. "A februári devizakötvény kibocsátásakor nem használtuk fel, a teljes összegre kapott kibocsátási engedélyt, így a magyar kormány akár egy újabb 6-700 millió dolláros kibocsátással is megjelenhetne a piacon". Hangsúlyozta azonban, hogy az ország a forintpiacról kényelmesen tudja magát finanszírozni, és a felmerülő devizaigényt lakossági eurókötvények (PEMÁK) kibocsátásával is fedezni tudta.

Óvatos optimizmus

Elmondta: változatlan a kormány 0,7 százalékos idei növekedési prognózisa, ha az év második felében magasabb növekedés lesz, akkor azt újraértékelik. "Most azt tudjuk valószínűsíteni, hogy 0,7-1,0 százalék közötti növekedés az teljesen reális erre az esztendőre" - mondta, megjegyezve, hogy a magyar gazdaság állapota óvatos optimizmusra ad okot.

Stabilitást vár az MNB-PSZÁF-összevonástól

Az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásával kapcsolatosan Varga Mihály jelezte, hogy egyelőre várnak az Európai Központi Bank véleményére. Bízott benne, hogy a frankfurti szervezet pozitív véleménnyel lesz a törvényjavaslatról, "hisz az EKB elnöke korábban olasz jegybankelnökeként maga is levezényelt egy ilyen összevonást".

Emlékeztetett: a 2008-ban kezdődő válság megmutatta, hogy a szétválasztott működés kevésbé hatékony a banki problémák, így például a devizahitelezés felfutásának kezelésében, mint az integrált. "Ha a korábbi kormányok ezt az összevonást végrehajtották volna, akkor ma kevesebb magyar családnak kellene küzdenie a devizacsapdával. Sajnos erre nem került sor. Itt egy korábbi mulasztást pótol a mostani kormány". Az MNB és a PSZÁF összevonása stabilabb időszakot hoz októbertől a pénzpiacon - mondta.

Nincs késésben a költségvetés - mihez képest?

A költségvetés őszi beterjesztésére, nyári előkészítésére vonatkozóan kiemelte: "nincs késésben a kormány, ezek légből kapott és megalapozatlan mondások. Nincs olyan határidő, amit elmulasztott volna a kabinet, folyik a büdzsé beterjesztésének előkészítő munkája, a kormánynak augusztus végéig kell elfogadnia a költségvetést, a parlamentnek pedig szeptember végéig kell beterjesztetni ". Lapunk korábban arról számolt be, hogy az NGM a korábban kommunikált határidőhöz képest van csúszásban - ezt most Varga sem cáfolta. A szaktárca májusban ugyanis még úgy tájékoztatta a Napi Gazdaságot, hogy a költségvetési tervezés alapjául szolgáló köriratot még júniusban megkapják a tárcák, így kellő idő áll rendelkezésükre a helyi költségvetések kimunkálására. A múlt héten ezirányú kérdésünkre már nem érkezett konkrét határidő, csak annyi, hogy szeptember végére meglesz a büdzsé tervezetet.

Ez vár a bankokra

Varga Mihály megerősítette: folyamatos párbeszédre törekszik a Magyar Bankszövetséggel. "A kormány azóta nem hozott olyan döntést, amelyet ne egyeztetett volna a bankszövetséggel". Emlékeztetett: az önkormányzati adósság átvállalása kapcsán kiszabott 7 százalékos utólagos egyszeri befizetést a kormány a bankszövetség javaslatára elvetette, és végül más típusú egyszeri befizetés mellett döntött. "Nem borulunk egymás nyakába a bankszektor képviselőivel, igazságosabb közteherviselésre törekszünk, de egyben stabil, biztonságos hazai bankszektor létrejöttét és működését ösztönözzük" - fogalmazott.

Kiemelte: a kormány az ősz folyamán a bankszövetség javaslatára három olyan törvényjavaslatot is beterjeszt a parlamentnek, amely a hazai bankszektor működését javítja majd. Egyrészt az adóscserét szabályozzák annak érdekében, hogy a egyszerűbbé váljon a hitelező kiváltásának adminisztrációja, másrészt kezdeményezik, hogy a bankszövetség tulajdonosi részt kapjon a Giro Zrt-ben. Jelenleg a bankoknak önállóan van tulajdon részük bankközi elszámolást biztosító rendszerben, de a szövetségnek nincs. "Ezt a kezdeményezést támogathatónak találtuk" - mondta.

A harmadik javaslat a végrehajtási szabályok módosítására vonatkozik és azt kezdeményezi, hogy a végrehajtókat szabadon lehessen megválasztani, azaz, hogy ne csak a bíróságok rendelhessenek ki végrehajtókat. Ez racionálisan csökkentheti a végrehajtás költségeit - tette hozzá.