A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A saját lába alól húzhatja ki a talajt az állam a hulladékgazdálkodási piac központosításával − mondta a Napi Gazdaságnak Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) ügyvezető igazgatója. Sárosi szerint ugyanis az, hogy a szolgáltatási díjakat maximálták, miközben a lerakási adóval, az e-útdíjjal és a rezsicsökkentéssel növelték a költségeket, könnyen veszteségessé válhat a már többségi önkormányzati tulajdonú cégek működése.

Kapcsolódó

A kormányzati elképzelés azért is "sántít", mert a szolgáltatók terheinek növelése hosszú távon a lakosságon csapódik le − tette hozzá az ügyvezető igazgató. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) lapunkkal azt közölte, hogy az ágazati törvény módosítására azért volt szükség, mert a lakosság korábban "elégedetlen" volt a díjképzési gyakorlattal, a gyűjtőedények méretével és az igénybe vehető kedvezményekkel. Szakértők azonban úgy vélik, az árak állami befagyasztása hosszú távon a szolgáltatók terheinek lakosságra hárítását eredményezi. A piaci szereplők kivonulását vetíti előre, hogy az ASA Magyarország Kft. januártól megszünteti lakossági hulladékgazdálkodási tevékenységét. A társaság az ipari hulladékokra fokuszál a jövő évtől − mondta a Napi Gazdaságnak Németh István ügyvezető. Az év végéig ezzel közel 200 dolgozó veszíti el állását, a cégnek ugyanis milliárdos nagyságrendű egyszeri veszteséget, valamint tavalyi árbevételének 40 százalékos csökkenését kell elszenvedni (a csoport 2012-es konszolidált árbevétele 7,3 milliárd forint volt).

Nevük elhallgatását kérő vállalatvezetők szerint a lakossági terhek növekedésen kívül tömegek kerülhetnek utcára a piac "államosításával". A bevételi oldalon jelenik meg a közszolgáltatás jelenlegi ürítésenként 200-800 forintos ára, a kiadásin a negyedévenként fizetendő lerakási járulék, amely most tonnánként háromezer forint − ám 2016-ig megnégyszereződik. Mindezt tetézi az e-útdíj. Egy 5 százalékos profitráta mellett működő közszolgáltatónak így 30 százalékkal csökken a fedezete és veszteségessé válik. A menedzsmentjogok hiányában a vállalatoknak tehát végképp nem éri meg e szektorban működniük.

A piac átrendeződése csak azokon a településeken okozhat gondot, ahol eddig magánvállalkozás végezte a szemétszállítást − véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Pénz hiányában ugyanis a települések nem tudják kivásárolni az akár 200-300 millió forint éves osztalékot fizető cégekből a tulajdonostársakat.

 

 

Magyarországon keletkezett hulladék (millió tonna)
2004200620082010
Vegyipari és egészségügyi hulladék0,90,50,40,5
Újrahasznosítható anyagok3,82,92,73,1
Elektrotechnikai eszközök0,10,10,10,1
Állati eredetű és növényi hulladékok5,13,41,40,8
Vegyes átlagos összetételű hulladék5,14,53,93,7
Közönséges iszapok0,20,40,20,2
Ásványi és megszilárdult hulladék9,410,58,37,2
Összesen24,722,316,915,7
Forrás: KSH