„Nem volt egy izmos adat” – reagált az Economx megkeresésére a K&H vezető elemzője, miután csütörtök reggel a KSH publikálta a magyar ipar legfrissebb mutatóit.

Németh Dávid kifejtette, „ez a naptárhatással kiigazított visszaesés jól mutatja, hogy 

továbbra is szenved, és egy ponton beragadt az ipar”.

Jelezte, a járműgyártáson belül a villamosipari és az akkumulátorgyártási adatok gyengébbek, bár az alágazat maga kivételesen bővült egy év alatt. Ez egy apró pozitív elmozdulást jelez, de még nem biztos, hogy ez kitart a következő hónapokban is. A részletes adatok még árnyalhatják a képet – fűzte hozzá.

Az elemző elmondta, a beszerzésimenedzser-index még mindig stagnálást vetít előre, akár a második negyedév egészére is, s

nem látja azt, hogy a hazai ipar „nagyon meglódulna”.

Viszont arra számít, hogy ez az esési trend kezd megállni, már csak a bázishatás miatt is, mivel 2024 második negyedévében egy elég markáns visszaesés indult. Ezzel együtt Németországban is már picit jobb adatok jönnek ki – jegyezte meg.

Összességében arra számítanék, hogy megáll ez a negatív trend, és egy oldalazás fog először elindulni, majd remélhetőleg az ősz folyamán látunk majd egy visszafordulást az ipar teljesítményében.

– foglalta össze portálunknak Németh Dávid, aki 2025 egészére negatív számot valószínűsít, 1-3 százalék körüli gyengüléssel.

Egy helyben toporgunk

„A GDP-adatokat láttuk, a kiskereskedelmi adatokat láttuk, így sejteni lehetett, hogy alapvetően nem lesz erős a március” – fogalmazott az Economxnak az ING vezető elemzője. 

Kép: Economx, Sándor Zoltán

Virovácz Péter elmondta, havi szinten stagnálást láttunk, és az elmúlt hónapokhoz képest semmi érdemi változást nem történt, sem a külső, sem a belső gazdasági környezetben. Előrelátható volt, hogy gyenge első negyedévet zár a magyar ipar – tette hozzá.

Az elemző szintén úgy látja, a KSH a két visszaeső iparág mellett erősödésről számolt be éves alapon, de a tavaly március alapvetően nagyon rossz teljesítményt mutatott, azaz alacsony bázishoz képest történt a javulás.

Nagyjából egy helyben toporog a magyar ipar és a főbb húzóágazatai 

– szögezte le, felsorolva, nincs készletezési fordulat, nem látni, hogy elindulna drasztikusan fölfelé a rendelésállomány, nincs kereslet az iparcikkek iránt, nemcsak itthon, hanem globálisan sem. 

A vámháború bizonytalansági hatása ugyancsak „nem tesz jót az ipari teljesítményeknek”.

„Az igazi negatívumok talán majd csak a következő hónapokban érkeznek” 

– jelentette ki a közgazdász, aki előretekintve kijelentette, az első negyedév láttán  

gyakorlatilag az borítékolhatónak tűnik, hogy zsinórban a harmadik évét zárja majd negatív teljesítménnyel a magyar ipar éves alapon, így az év egészében vélhetően a GDP-növekedést is érdemben visszahúzza az ipar teljesítménye

– prognosztizálta Virovácz Péter.

Vegyes kilátások 

"A kilátások meglehetősen vegyesek: legnagyobb exportpartnerünk, Németország jól kezdte az évet, de a vámháború eszkalálódása óta apadni látszik az optimizmus. 

A globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága általános bizonytalanságot okoznak és a bevezetett moratórium tovább nyújtja az időbeli síkon”

– húzta alá Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági szakértője. 

Mint az elemző rámutatott: „ennek eredményeként a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését, ami tőke visszavonulását és beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után”.

A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet, azonban a vámháború kitörésének küszöbén ezzel kapcsolatosan is érdemben nőtt a bizonytalanság – jegyezte meg Nagy János. 

Íme az ipari mutatók: vegyes a kép, zsugorodás a negyedévet nézve

Éves összehasonlításban stagnál a hazai ipar a KSH csütörtöki jelentése szerint, a járműgyártás, az élelmiszeripar bővülni tudott a vizsgált időszakban. Az ipari termelés az év első három hónapjában 4,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában. Részletek.

Kapcsolódó