Köztudottan a fogyasztói és termelői árak különbsége jelenti a kereskedelmi árrést, ez pedig a mai magyar makrogazdasági aktualitások közepette széles körben felértékelődött, amikor bevezették a pillanatnyilag bizonytalan sorsú árrésstopot. Ám ez csupán a jéghegy csúcsa: most egyet hátralépve érdemes vetni egy átfogóbb és hosszabbra nyújtott pillantást az ipari termelői árak legfrissebb számaira, hazai vonatkozásban is. 

Az Eurostatnak a napokban publikált első adatbecslése alapján

2025 márciusában az ipari termelői árak mind az euróövezetben, mind az Európai Unióban 1,6 százalékkal mérséklődtek idén februárhoz mérten.

Ez év februárjában még az ipari termelői árak az eurózónában 0,2 százalékkal, az unióban pedig 0,4 százalékkal gördültek feljebb.

Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint

idén márciusban az ipari termelői árak az eurózónában 1,9 százalékkal, az EU-ban pedig 2,1 százalékkal araszoltak följebb éves bázison, azaz a 2024. márciusi bázishoz képest.

Az árszínvonal egy hónap és egy év vetületében

A frissen közzétett adatsor szerint az euróövezetben 2025 márciusában az ipari termelői árszint az ez év februári adatokhoz képest 

  • a köztes termékek esetében stabil maradt,
  • 5,8 százalékkal olvadt lejjebb az energiánál,
  • 0,1 százalékkal emelkedett a tőkejavak esetében,
  • 0,2 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek esetében és 
  • 0,5 százalékkal szökött feljebb a nem tartós fogyasztási cikkeknél.

Az energia nélkül összességében az ipar árai 0,1 százalékkal nőttek.

Ugyanezen időintervallum alatt az EU-ban az ipari termelői árak szintje  

  • 0,1 százalékkal nőtt a köztes termékeknél,
  • 5,5 százalékkal ugrott meg az energia esetében,
  • a tőkejavak esetében stabil maradt,
  • 0,1 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek esetében és 
  • 0,5 százalékkal élénkült a nem tartós fogyasztási cikkeknél.

Az energia nélkül az ipar egészének árai 0,2 százalékkal emelkedtek.

Az adatokból az is kiviláglik, hogy az ipari termelői árak legnagyobb havi csökkenését Észtországban (-8,0 százalék), Spanyolországban (-3,9 százalék) és Olaszországban (-3,3 százalék) regisztrálták. A legnagyobb növekedést eközben Görögországban (+1,3 százalék), Luxemburgban (+0,9 százalék) és Szlovéniában (+0,6 százalék) figyelték meg.

Izzó acéllemez egy autóipari üzemben
Izzó acéllemez egy autóipari üzemben
Kép: Getty Images, Sean Gallup

Az Eurostat becslése alapján az eurózónában 2025 márciusában az ipari termelői árak szintje a 2024 márciusi adatokhoz mérten 

  • 0,8 százalékkal nőtt a köztes termékeknél,
  • 3,8 százalékkal ugrott feljebb az energia esetében,
  • 1,8 százalékkal emelkedett a tőkejavak esetében,
  • 0,9 százalékkal élénkült a tartós fogyasztási cikkek esetében, míg 
  • a nem tartós fogyasztási cikkeknél 1,7 százalékkal pattant magasabbra.

Az energia nélkül a teljes ipar árai 1,3 százalékkal emelkedtek.

Mindeközben az EU-ban az ipari termelői árszint 

  • 0,9 százalékkal emelkedett a köztes termékeknél,
  • 4,1 százalékkal lódult meg az energia esetében,
  • 1,7 százalékkal szaladt följebb a tőkejavak esetében,
  • 1,0 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek esetében, míg 
  • a nem tartós fogyasztási cikkeknél 1,9 százalékkal szökkent feljebb.

Az energia nélkül az ipar árai 1,4 százalékkal nőttek összesítve.

Kapcsolódó

Azt is ki lehet olvasni a számokból, hogy az ipari termelői árak legnagyobb éves növekedését Bulgáriában (+22,0 százalék), Írországban (+10,6 százalék) és Dániában (+10,2 százalék) figyelték meg. A legnagyobb csökkenésről pedig Luxemburgban (-4,5 százalék), Portugáliában (-1,0 százalék), Franciaországban és Litvániában (mindkettő -0,6 százalék) számoltak be.

Hogyan teljesítettek a tagállamok? Nálunk egyre többet kell kipengetni

Egyfelől bár az elmúlt egy hónap leforgása alatt, rövid távon hazánk ipari termelői árai a belföldi piacon egyszázalékos javulást mutatnak, ám közép- és hosszútávon már kevéssé derűs számokat látni.

Így fest grafikonon ábrázolva a tagországi bontás:

A fenti eurostatos adatsor nyomán tehát az ipari árak mezőnyében 

Magyarország tavaly március óta szabad szemmel jól látható, 4,7 százalékos áremelkedést, 2021-től számolva pedig még kirívóbb, 88 százalékos drágulást hozott össze – utóbbi adat ráadásul az EU-s országrangsor legvégére röptette.

Hazánk után következik Románia 60,1, majd Luxemburg 51,7 százalékos plusszal négy év távlatában. A legkevésbé azonban Máltán (9,7), Írországban (10) és Portugáliában (16,2) szálltak el az ipari termelői árak 2021-hez viszonyítva.

Egy év alatt, 2024 márciusához mérten a legdrámaibb, 22 százaléknyi drágulás Bulgáriában következett be, őket követi Írország és Dánia 10,6 és 10,2 százalékos többlettel. A legkíméletesebb ipari árakat felvonultató, sőt, szabályosan árcsökkenést mutató tagállamoknak Luxemburg (-4,5), Portugália (-1) és Franciaország (-0,6) bizonyultak a fent jelzett időszakban.

Újfent sereghajtók: a magyar ipar szenvedte el a legiszonyúbb drágulást az EU-ban

Felemásságra utal, hogy az unióban és az euróövezetben egyaránt havi szinten lassult, éves összevetésben viszont gyorsult a termelői árak emelkedése. Ám nem mindegy, pontosan hányadán is állnak ezen belül a magyar árváltozási adatok, és mit képvisel az energia drágulása a teljes képet nézve. Részletek.