A keddi nap legkellemetlenebb makrogazdasági hírének az áprilisi inflációs adat tekinthető. Az előzetesen várt 5,8 százalék helyett 6,1 százalékkal emelkedtek éves alapon a fogyasztói árak, ami azért is különösen elkeserítő, mert ezzel megtört magyar gazdaság büszkeségének tekintett, 10 hónapja tartó dezinflációs folyamat. Az elemzői prognózisokat meghaladó ráta elsősorban a kosár csaknem 25 százalékát képviselő élelmiszerek dinamikus - a várt 0,4-0,5 százalék helyett 1,0 százalékos - drágulásának köszönhető, az árufőcsoporton belül is a zöldségek és gyümölcsök áremelkedése volt kifejezetten gyors. Az idényáras élelmiszerek drágulására több elemző is számított, de ilyen - havi 5,7 százalékos - emelkedést még a legpesszimistább szakértők sem tartottak elképzelhetőnek. A várakozásokat meghaladó mértékben drágultak a ruházkodási cikkek is, ugyanis a KSH az elemzők többsége által előrejelzett 1,5-1,6 százalék helyett 3,1 százalékos emelkedést jegyzett fel. Meglepetést ugyan nem okoztak, de átlagon felül drágultak a szeszes italok és dohányáruk illetve az egyéb cikkek és üzemanyagok is, a tartós fogyasztási cikkek pedig - összhangban a forint erősödésével - olcsóbbak lettek áprilisban az egy hónappal korábban regisztrálthoz viszonyítva. Az elemzők szerint a keddi adatokból hiba lenne végzetes konklúziókat levonni. Ennek elsősorban az az oka, hogy egy hónap számaiból sosem szabad magunkat messzemenő következtetésekre ragadtatni, de óvatosságra int az infláció okainak elemzése is. Az áprilisi inflációt mindenek előtt az amúgy is volatilis idényáras élelmiszerek vártnál dinamikusabb drágulása dobta meg, azaz - legalábbis a lapunk által megkérdezett elemzők szerint - nem tekinthető különösebben aggasztónak. Sokkal kellemetlenebb, hogy a negatív meglepetés a dezinfláció lassulására figyelmeztető jegybanki jelentés publikálása utáni héten szakadt rá a piacra - vélekedik Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. szakértője, aki szerint a két rossz hír felerősíti egymást, és együttesen számottevően ronthatják a várakozásokat. A keddi KSH-jelentés hatására mindenesetre jelentősen csökkent a jegybank inflációs céljának teljesülésére fogadók aránya, ma már az optimistábbak többsége is csak 5,5 százalékra teszi a decemberi rátát. Az árak stabilitásáért felelős jegybanknak elméletileg a monetáris politika feltételrendszerének változtatásával kell reagálnia az inflációs célok veszélybe kerülésére. Az MNB esetében ez jelenleg kamatpolitikai lépéseket - kamatemelést - jelenthet, de az elemzők úgy vélik, hogy erre a közeljövőben nincs sok esély. A piac szerint a jegybank megvárja az új kormány felállását, de sokan arra is rámutattak, hogy a Magyarországon amúgy is kétes hatékonyságúnak tekintett kamatdöntéseknek a jelenlegi helyzetben szinte semmi hatása nem lenne a folyamatokra. A dezinfláció újraindítását a forint további erősödésétől - azaz az árfolyamsáv kiszélesítésétől illetve eltolásától - lehetne még várni, de erre a szocialista kormány regnálása alatt nincs túl sok esély. A nap másik kellemetlennek tekinthető híre az államháztartással volt kapcsolatos: a PM közlése szerint az első négy hónap hiánya az egész évre tervezett deficit 62,5 százalékát teszi ki. Első látásra aggasztó, hogy az év harmada alatt a hiány az éves terv két-harmadára nőtt, de ebből - a bevételek és a kiadások eltérő szerkezete miatt - nem lenne szerencsés arra következtetni, hogy a 2002-es esztendő hiánya a tervezett duplája lesz. Az optimisták szerint aggodalomra semmi ok, a magyar gazdaság ugyanis 1999-ben már átélt ennél veszélyesebb szituációt is - ekkor január és április között az éves terv 72,5 százaléka volt a deficit - az év végére mégis sikerült belőle kievickélni. A kevésbé bizakodó szakemberek szerint azonban vannak olyan jelek - vártnál szerényebb áfa-túlteljesítés, visszamenőleges nyugdíj-emelés, 100 napos program stb. - amelyek arra utalnak, hogy nem ismételhető meg a három évvel ezelőtti 'bravúr'. A PM mindenesetre optimista. A tárca legfrissebb gazdasági gyorsjelentésében idén 5,5 százalékos átlagos inflációval számolnak, a bruttó hazai termék (GDP) 3,5-4 százalékkal bővülhet az idén, a magyar gazdaság árpilis-májusra pedig túljuthat a mélyponton. A minisztérium előrejelzése szerint a kivitel 6-8, a behozatal 7-9 százalékkal növekedhet 2002-ben, az áruforgalom hiánya 4-4,5 milliárd euróra rúghat, a folyó deficit mintegy 2 milliárd eurót érhet el, ami a GDP 3 százalékának felelne meg. A tárca számításai szerint a bruttó átlagkereset 14-15, a nettó pedig körülbelül 15 százalékkal emelkedhet idén. A költségvetési szférában 20 százalék körüli növekedést várnak. A reálbérek 9 százalékkal bővülhetnek, de a bérek gerjesztette inflációs nyomást csekélyebbnek tartják annál, mint ami a bérkiáramlás mértékéből adódna. Az államháztartás hiánya az EU-módszertan szerint a GDP 4,9 százaléka lehet.