Előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap Koszovóban, azt követően, hogy a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) a februári választások után nem tudott kormányt alakítani.

A 120 parlamenti helyért 18 párt, 3 koalíciós lista, két civil kezdeményezésű lista 1179 jelöltje és egy független politikus száll versenybe.

A törvényhozásban tíz hely a szerb kisebbségnek, további tíz pedig a többi nemzeti kisebbségnek jár. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártoknak 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalícióknak 7 százalék.

Legutóbb 2025. február 9-én tartottak parlamenti választást a nyugat-balkáni államban. A voksolást akkor az Albin Kurti vezette Önrendelkezés nyerte meg a voksok 42,3 százalékával. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 fős törvényhozásban, így koalíciós partnert kellett volna találnia a kormányalakításhoz, ez azonban november közepéig nem sikerült, így a köztársasági elnök előrehozott választást írt ki.

Februárban a második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett a voksok 18,27 százalékával. A Ramush Haradinaj volt kormányfő vezette Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű párt és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek meg. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba a zömmel albánok lakta országban.

A szerbeknek fenntartott tíz hely közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy pedig az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

A választási kampány során 

az infláció kezelése, a bérek és a nyugdíjak növelése, valamint az ország gazdaságát érintő más kérdések kerültek a középpontba. 

Az Önrendelkezés meghirdette az Inflációval történő szembenézés 2.0 nevű, 200 millió eurós (77,45 milliárd forint) csomagot. Az ígéret szerint a csomag egyszeri támogatást biztosít a nyugdíjasoknak, a gyerekeknek, a diákoknak és a magánszektorban dolgozóknak. Az ígéretek szerint amennyiben Albin Kurti pártja győz, bevezetik a 13. havi fizetést is.

A balkáni országban a bérek emelését ígérte a két legnagyobb ellenzéki párt, a PDK és az LDK is. A PDK 50 százalékkal növelné a béreket és a különböző támogatásokat, az LDK pedig a pedagógusok fizetését növelné 1000 euróra (387 240 forint), a rendőrök, a tűzoltók és a katonák bérét pedig 900 euróra (348 516 forint). Az AAK 1100 eurós (425 964 forint) átlagbért és 500 eurós (193 620 forint) nyugdíjat jelentett be győzelme esetére.

A választási bizottság adatai szerint 2 076 290 állampolgár jogosult szavazni december 28-án, míg a 2024-es népszámlálási adatok szerint az országnak 1,6 millió lakosa van; a különbséget a választói névjegyzék elavultsága magyarázza. A választópolgárok 7 és 19 óra között adhatják le voksukat.

Ismert, Koszovó még 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A koszovói választási bizottság előbb nem engedélyezte a kisebbségi Szerb Lista indulását a parlamenti választásokon, ám egy bírósági döntést követően a Belgrád által támogatott lista is indulni tudott.

Számokat ugyan nem tudni, de a régi kormány viheti tovább Koszovót

Jóllehet műszaki hibára hivatkozva nem közöltek eddig adatokat a választásról, a jelek szerint marad az eddigi kormány a nyugat-balkáni államban. Bővebben >>>

Kapcsolódó