Vlagyimir Putyin szerint Oroszországnak semmi problémája nem volt korábban Finnországgal. Egészen odáig, míg nem csatlakozott volna a NATO-hoz. Így most már lesznek bajok – figyelmeztetett az orosz elnök.

Sőt, az orosz elnök azt is hozzátette, Finnország valójában nem magától lépett be a NATO-ba, hanem a nyugati hatalmak úgy rángatták bele.

„Voltak vitáink Finnországgal? Igen, voltak, de ezeket, beleértve a területi jellegű konfliktusokat, már rég megoldottuk a 20. század közepén” – jelentette ki Vlagyimir Putyin a róla elnevezett műsorban az orosz közmédiában.

Nem voltak problémák. Most már lesznek. Mert most fogjuk létrehozni a Leningrádi Katonai Körzetet, és bizonyos katonai egységeket oda fogunk koncentrálni. Hogy miért? Mert egész egyszerűen szükségünk van arra, hogy ezt tegyük

– folytatta az orosz elnök, mit tervez a finn határon.

Putyin elnök ezen túl hangsúlyozta, hogy Oroszországnak sem oka, sem érdeke, hogy háborút kezdeményezzen NATO-országokkal. Katonai és gazdasági szempontból sem érdekeltek ebben. Nincsenek területi követeléseink velük szemben, és nem kívánjuk elrontani a velük való kapcsolatokat – mondta.

Az interjú egy másik pontján az orosz elnök kihangsúlyozta: teljes képtelenség, hogy Oroszország megtámadhatja a NATO-t, ha nem állítják meg Ukrajnában.

Finnország április 4-én vált a NATO tagjává, nem sokkal azután, hogy Oroszország hadserege 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Ezt megelőzően Finnország valóban nem tervezte, hogy feladja az évtizedek óta fenntartott semleges státuszát.

Az orosz elnök azt is kifejtette, hogy Oroszországnak nincsenek problémái az észak-atlanti szövetség országaival, és éppen ők azok, akik mesterségesen problémákat kreálnak, mert nem akarnak vetélytársat Oroszországban. Éppen ezért meggyőződése, hogy a szövetség további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának.

Leszögezte, hogy a nyugati országoknak a jövőben meg kell találniuk a kapcsolódási pontokat Oroszországgal, mert számolniuk kell vele.

Kifejezte meggyőződését, hogy Washington Moszkva állítólagos háborús terveire vonatkozó álláspontja téves. Egyúttal valószínűtlennek nevezte, hogy az Egyesült Államok, figyelembe véve a világ fejlődési kilátásait, annyira érdekelt lenne abban, hogy Oroszországnak stratégiai vereséget okozzon, ahogyan ezt ott húsz évvel ezelőtt gondolták, és ahogy ezt nyilvánosan ki szokták jelenteni.

Nem hiszem, hogy ez magának az Egyesült Államoknak is nemzeti érdeke lenne

– fogalmazott az orosz elnök.

Moszkva újabb ultimátumot adott: ha ez megtörténik, kitör a világháború

Ehhez képest csütörtökön még arról számoltunk be, hogy az EBESZ fórum plenáris ülésén felmerült: az ukrajnai reptereken okozott súlyos károk miatt az országnak szánt F-16-osok Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából szállnának fel. Moszkva azonban leszögezte, hogy ebben az esetben ezekre az országokra is a háború résztvevőiként tekint.

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője arra figyelmeztetett, hogy ha a vadászgépeket a fenti NATO-tagországok területéről vetik be, akkor arra Moszkva az ukrajnai konfliktusban való részvételként fog tekinteni, válaszlépésre kényszerítve Oroszországot.

Azt, hogy Oroszország legitim célpontként tekint az ellene bevetett, NATO-bázisokról felszálló F-16-osokra, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vetette fel december elején.

A védelmi minisztérium szerdai hadijelentése szerint négy frontszakaszon 14 ukrán rohamot vertek vissza az orosz erők, a harcokban pedig mintegy 615 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

A legtöbb támadást, szám szerint nyolcat, a tárca szerint Kupjanszk térségében kísérelték meg az ukránok, a legtöbben, mintegy 250-en Donyeck térségében estek el.

A helyi hatóságok az orosz okkupáció területein és az azokkal határos orosz régiók településein több helyről számoltak be ukrán tüzérségi és dróntámadásokról. Donyeckben egy civil életét vesztette egy buszmegállót ért tüzérségi csapáskor, két polgári lakost pedig drónról ledobott bombák sebesítettek meg. Belgorod megyében aknára futott egy személyautó, három civil sérült meg súlyosan.

Putyinválasztás: 3 napon át szavaztat magára az orosz elnök

Kiírták a jövő évi orosz elnökválasztás hivatalos időpontjait: ezúttal három napig lehet szavazni a legesélyesebb jelöltre, esetleg húzni az X-et a többi névre, amelyek még szerepelnek a szavazólapon. Vlagyimir Putyin pénteken megerősítette, hogy elindul a 2024-es elnökválasztáson. Bővebben --->

Orbán és Fico nagy dicséretet kaptak a héten Putyintól

Szintén csütörtöki hír, hogy évértékelő beszédet tartott Vlagyimir Putyin, akinek egyik fő üzenete az volt, hogy a pénzügyi és technológiai szuverenitás minden ország jövőjének kulcsa, így Oroszországé is.

Putyin szerint a Nyugat mindent, amit ígért, megadott Ukrajnának, miközben az orosz hadsereg az ukrán ellentámadás kezdete óta több száz harckocsit és több mint kétezer páncélozott járművet semmisített meg. Leszögezte, akkor lesz Ukrajnában béke, amikor Oroszország a különleges hadműveletben elérte a céljait, melyek változatlanok.

Hozzátette, hogy nem lesz szükség újabb mozgósításra Oroszországban, mivel szerdáig 486 ezren jelentkeztek szerződéses katonának, ami az év végéig szerinte a félmilliót is eléri.

Arra a kérdésre, hogy mi az esély Oroszország és a Nyugat közötti viszony helyreállítására, Putyin azt válaszolta: miközben az Európai Unió túlnyomórésze az amerikai „nagy testvértől” függ, addig Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök „nem orosz-, hanem nemzetbarát politikusok”, akik „a saját nemzetük érdekeit védelmezik”.

Ilyen politikus nincs több, egyszerűen nincs, nem is tudom, hogy ez mivel áll összefüggésben, ez a nagy testvértől - az (Egyesült) Államoktól - való nagy függéssel áll kapcsolatban – mondta Vlagyimir Putyin. Úgy vélekedett, hogy az uniós országok nagyrészt elveszítették szuverenitásukat. 

Magyarország blokkolta az 50 milliárd eurós extra pénzt Ukrajnának

Pénteken hajnali fél 3 körül ért véget az uniós állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozójának első napi ülése. A 27 uniós vezető egyhangú döntését igénylő pénzügyi mentőcsomagról januárban tárgyalnak újra. Bővebben --->