A NAPI Gazdaság cikke Újabb hangfelvétel borzolja a kedélyeket, ezúttal Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszternek a szocialisták hétvégi választmányi ülésén tartott előadása került nyilvánosságra. A felvétel tanúsága szerint a miniszter azzal nyugtatja az önkormányzati választási eredmények miatt csalódott párttagokat, hogy a területfejlesztési törvény napirenden lévő módosításában a kormánypárti politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot adnak a regionális területfejlesztési tanácsokban. Ezzel Lamperth szerint majd áthúzzák azokat a számításokat, amelyek szerint „innentől a Fidesz fogja osztani a pénzt”. A miniszter szerint amennyiben a Fidesz a parlamentben megszavazta volna a regionális választott önkormányzatokat, most más lenne a helyzet, de mivel a javaslat nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást, így azokat „állami felelősségben hagyták továbbra is, ezért ehhez kell igazítani az intézményrendszert”. A területfejlesztési tanácsokról szóló, hatályban lévő 1996-os törvény szerint a regionális fejlesztési tanácsokban komoly befolyással bírnak a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, azaz a megyei közgyűlés elnökei, továbbá a megyei jogú városok polgármesterei. Rajtuk kívül tagokat delegál még a legtöbb tárca, és megyénként egy taggal képviselik magukat az érintett többcélú kistérségi társulások, fejlesztési tanácsok is, valamint részt vesz a munkában a regionális idegenforgalmi tanács elnöke. A kormánypártok aggodalmát indokolhatja, hogy az önkormányzati választáson az ellenzék elsöprő győzelmet aratott a megyékben, egyedül Heves megyében alakult ki patthelyzet (illetve Somogyban egy független induló lett a mérleg nyelve). Sok megyei jogú városban is a fideszes jelöltek futottak be, ezen a téren az SZDSZ könyvelhetett el nagy buktát (Békéscsaba, Szekszárd, Veszprém). Az Európai Unió térségfejlesztési politikája a hozzá tartozó forrásokkal együtt a regionális szemléletre épül, ezért a regionális önkormányzatok súlya egyre nagyobb a magyar közigazgatásban. A törvény szerint a tanács által létrehozott közhasznú társaság a fejlesztési programok megvalósításában, azok finanszírozási feladataiban is részt vesz. Az idei költségvetés szerint a hét regionális fejlesztési tanács összes kifizetési és kötelezettségvállalási lehetősége a decentralizált fejlesztési programok támogatásában meghaladja az 50,5 milliárd forintot. Ebből 2006-ra a pénzforgalmi előirányzat szerint 29,08 milliárd forint áll rendelkezésre, a maradék összegre pedig kötelezettséget vállalhatnak, egészen 2008-ig. A régiók közül a legtöbb forrást, 11,18 milliárd forintot a közép-magyarországi osztja szét, míg a legkevesebb pénz, 3,45 milliárd a nyugat-dunántúliaknak jut. Ha idevesszük még a megyei területfejlesztési tanácsokat is, akkor összesen 70,45 milliárd forintra emelkedik a választások „tétje”, ami kicsúszni látszik a kormányerők kezéből. A következő, 2007-2013 közötti költségvetési ciklusban viszont már évente átlag 30 milliárd forint elosztásáról születnek majd döntések a regionális tanácsokban. A törvénymódosítással úgy tudna javítani pozícióján az MSZP, ha a minisztériumi delegáltak számát növeli a tanácsokban. Ehhez elegendő a feles törvény módosítása.