– Nőtt-e Magyarország, a magyar vállalkozások versenyképessége a csatlakozás óta?

– A Gazdasági Versenyképességi Operatív Programnál (GVOP) még nehéz erre választ adni, az év végén, a jövő év elején lehet felmérni, amikor megvalósulnak a projektek. Összességében azonban semmiképp nem csökkent a versenyképesség – a beadott uniós pályázatok 76 ezer munkahely teremtését vagy megőrzését, környezetvédelmi standardok bevezetését, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását vállalták. Magyar-országon 250-300 ezer vállalkozás működik, a GVOP-hoz tízezer pályázat érkezett, amiből hatezret fogadott be.

Ez az összes vállalkozásnak csak kis részét jelenti, de a programon belül vannak olyan pályázati kiírások, amelyek hihetetlenül népszerűek a kkv-k körében. A korszerű technikai háttér a versenyképesség alapja, erre a kiírásra másfél év alatt hétezer, az összes uniós pályázat harmada érkezett be.

– Hogyan állnak az egyes programok a GVOP-n belül?

– A program forrásait az időarányoshoz képest jóval gyorsabban kötik le, már vannak szinte százszázalékosan lekötött ablakok. A beruházásösztönzés jól halad előre, a kutatás-fejlesztés és innováció nagyon sikeresek, itt két pályázati ablak esetében már a források 90-90 százaléka le van kötve. A kis- és középvállalatok fejlesztéséből a legnépszerűbb – a technikai háttér fejlesztésére szóló – pályázat kerete már kimerült, de a siker nyomán újból kiírtuk, a szeptemberi monitoringbizottsági ülésen csoportosítjuk át a forrásokat a másik két – kevésbé kedvelt – pályázattól. Az információs társadalom fejlesztésén belül vannak sikeres és feljövő pályázati ablakok – az e-önkormányzat nagyon sikeres volt, az idén kiírt széles sávú internetkapcsolat kiépítése iránti érdeklődés csak a közeljövőben indul majd be.

– Mindezek után marad egyáltalán pénz a 2006-os évre?

– Nem érdemes most a jó pályázatok elől elvonni a forrásokat, csak hogy maradjon az utolsó évre is pénz, ráadásul a felhasználás időkorlátja is határt szab a támogatások szétosztásának. Így elképzelhető, hogy 2006-ra egyes ablakok kerete kimerül. Ha minden a tervek szerint megy, akkor Magyarország már tavasszal benyújtja az Európai Bizottságnak (EB) a második nemzeti fejlesztési tervet (NFT2), a benyújtás után pedig már lehet használni a következő költségvetési keretet. Az EB kérhet módosításokat, de ennek minimális kockázata van, hiszen jól kiszámítható, hogy mi finanszírozható majd az uniós pénzekből. A mostani tervek szerint az elszámolható költségek köre is kedvezőbb lesz: ami nincs tiltólistán, az finanszírozhatóvá válik – így például az egészségügy is.

– Milyen GVOP-struktúra várható a következő ciklusban?

– Az biztos, hogy 2007-től is lesz versenyképességi operatív program; hogy melyek lesznek a prioritásai, azt még korai megmondani. Mindenképp illeszkednie kell a nemzeti lisszaboni akciótervhez, melynek egyik része a mikrogazdaság versenyképességével foglalkozik, az innovációval, a kutatás-fejlesztéssel, a kkv-k fejlesztésével – ezek a XXI. század elején meghatározó versenyképességi témák.

– Hogyan tudja a bankszektorban megszerzett tapasztalatait hasznosítani a GVOP mezején?

– A GVOP olyan gazdaságfejlesztési rendszer, amely a bankszektorhoz hasonlóan pénzügyi szolgáltató feladatot lát el, így a bankoknál bevált eljárásmódokat ezen a téren is lehet alkalmazni – jelenleg ezen dolgozunk. Az a cél, hogy a végrehajtó intézményrendszer gyorsabban dolgozzon: hamarabb elbírálják a beadott pályázatokat, a pályázó hamarabb tudja meg, hogy nyert, kevesebb ideig vállaljon saját kockázatot, a szerződésmódosítás gyorsan, hatékonyan rendeződjön, ha beadta a számlákat, gyorsan kifizessék a támogatást – a mai átlagos 60—90 napos kifizetés drasztikusan csökkenjen, akár 30 napra. Ehhez számítás- és pénzügytechnikai fejlesztések kellenek – így elektronikus rendszerek a közreműködő szervezet és a Magyar Államkincstár, valamint az APEH és a VPOP között, hogy a köztartozás ellenőrzése elektronikusan történjen. A webalapú számlakitöltő program segítségével a pályázó otthon le tudja ellenőrizni, hogy az elszámolása formailag tökéletes-e. Ezeket a munkákat már elindítottuk, az eredmények már az ősz folyamán láthatóvá válnak.

A másik nagy csomag a szemléletmódváltás; olyan ügyfélreferensi rendszert alakítottunk ki, amely a pályázó és a rendszer között teremt hatékony kapcsolatot. A referensen keresztül áramlik az információ, ő tud a pályázat sorsáról mindent, ő intéz el házon belül minden ügyes-bajos problémát – így egyértelmű a felelősség is.