Orbán Viktor évértékelőjén jelentette be, hogy a nyugdíjasoknak lehetőségük lesz egy kártyával bizonyos alapvető élelmiszerek vásárlása után visszaigényelniük az áfát, méghozzá havi 15 ezer forintig.

A kormány elképzelései alapján a rendszer nagyban hasonlít más, a bankok által is kínált pénzvisszatérítési megoldásra, és ha így tekintünk rá, akkor meglehetősen gáláns ajánlatot kapnak a nyugdíjasok, amellett, hogy az elemzők szerint nem valószínű, hogy nagyon torzul majd a fogyasztói kosaruk.

Kapcsolódó

Kicsi, pici módosítások...

Továbbra sem ismertek ugyanakkor még a működés technikai részletei, annyit azonban a múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium már leszögezett, hogy nem kell a kisboltoknak áfás számlát kiállítaniuk a nyugdíjas vásárlóknak, mert nem a számlaadatókból, hanem elsődlegesen a nyugtaadatokból nyeri ki a NAV az információkat. Azt is hozzátették, hogy a pénztárgépek műszakilag alkalmasak, illetve kis módosítással alkalmassá tehetők arra, hogy az áfa visszatérítéshez szükséges adatokat az adóhatóság felé beküldjék. 

A kormány közlése szerint azonban a visszatérített összeg a következő nyugdíjjal érkezik majd, így még mindig adja magát a kérdés, hogy mennyire lesz személyhez kötött a rendszer.

Az elmélet egy dolog

Horváth Balázs, a RowanHill Digital alapítója az Economx megkeresésére azt nyilatkozta, miután nem tudni még semmilyen részletről vagy leírásról a tervezett működést illetően, nehéz magabiztosan nyilatkozni, egyelőre találgatnak a szakértők. 

Annyi biztos, hogy egy olyan visszatérítési rendszer, amely személyenként elszámolható, minden egyes vásárlást önállóan elemezve, és kalkulálva térít vissza pénzt, az több ponton is fejlesztést igényelhet. Egyrészt, az elmondottak szerint a vásárlókat valamilyen módon (elektronikusan, digitálisan) azonosítani kell, erre szolgálna az emlegetett chip-kártya a szakértő szerint.

Ennek a leolvasását biztosítani kell a kereskedelmi értékesítési helyeken, a kassza szintjén pedig a nyugtát kell tudni feldolgozni, beazonosítani az elfogadható tételeket, és számítani adóterhüket.

Ez utóbbit, ahogy az NGM is korábban leszögezte, a NAV rendszereiben is kalkulálni lehet, sőt, ez Horváth Balázs szerint talán még egyszerűbb is.

Ezután azonban a szakértő feltételezése szerint a havi összesítést a Magyar Államkincstár számára kellene átadni, hogy a nyugdíjfolyósítási eljárásba beilleszthessék.

A pénztárgépnél többre lehet szükség

A fenti folyamathoz a szakértő szerint regisztráció vagy automatikus kártyagyártás és megszemélyesítése szükséges, valamint a kártyák kipostázása is szükséges a kasszarendszerek és a POS-terminálok esetleges fejlesztése vagy „felokosítása“ mellett.

Meglátása szerint ez helyenként, például a DÁP alkalmazás esetleges kibővítésével egyszerűsíthető lehet, de nem látszik nagy számban az a nyugdíjas réteg, aki élne ezzel.

Horváth szerint nem kizárt, hogy szükség lehet a NAV pénztárgép adatközpontjának szoftverfejlesztése, valamint a MÁK interfész fejlesztésére is az adatok átadásához. Mi több, szükség lehet a nyugdíjfolyósító szoftverek fejlesztésére is, ráadásul az áfa-visszatérítési chip-kártyákra vonatkozó dedikált ügyfélszolgálat kiépítése, illetve egy reklamációkezelési folyamat kialakítására.

A szakértő szerint ha ennél maradunk, akkor az egész szisztéma kialakítása „elképesztő mennyiségű szervezésbe, szabályozásba, fejlesztésbe és pénzbe fog kerülni”.

Hogy mindennek mennyi lenne az átfutási ideje, azt ennyi információ alapján a szakértő nem merte megbecsülni, de ha az a fentiek szerint történik, akkor „nem látszik éven belül befuthatónak”.

Megkérdeztük a Magyar Államkincstártól, hogy előreláthatólag lesz-e feladatuk az áfa-visszatérítések kezelésével, a válaszukról egy következő cikkben számolunk be.

Miért nem csapunk hozzá egyszerűen pár ezer forintot a nyugdíjakhoz?

Összeszedtük, hogy mi tudható eddig a nyugdíjasoknak szóló kedvezményről, és megkérdeztük a nyugdíjszakértőt, hogy miért kell „vacakolni” az áfa-visszatérítéssel.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.