Akinek megállapítják a nyugdíját, az rákerül egy „relatív szegénységi csúszdára”, onnantól fogva az ő nyugdíja csak a kötelező, inflációs mértékkel emelkedik, miközben az átlagkeresetek háromszor-négyszer gyorsabban nőnek. Vagyis az aktívakhoz képest minden nyugdíjas folyamatosan szegényedik - állapította meg Farkas András nyugdíjszakértő a Klubrádióban.

A januártól júliusig terjedő időszak adatai szerint az általános infláció 4,2, a nyugdíjas infláció pedig 3,9 százalék volt. Szeptember közepén érkezik meg a nyolcadik havi adat, amely alapján el lehet dönteni, mekkora lesz a novemberi korrekciós nyugdíjemelés.

Kapcsolódó

Idén ugyanis januártól 3 százalékos volt a nyugdíjemelés, majd júniusban - januári visszamenőleges hatállyal - további 0,6 százalékponttal emelték az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági és rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát és még egy sor ezekhez hasonló juttatást mindazoknak, akiknek a januári nyugdíjemelés járt. Ha tehát a kormány a jelenlegi, 3,9 százalékos szinte mellett dönt, akkor további 0,3 százalékpont korrekció lesz novemberben.

 Farkas András szerint óriási bajok van az inflációhoz kötött nyugdíjemeléssel: például amint megállapítják valakinek a nyugdíját, azonnal rákerül egy „relatív szegénységi csúszdára”. Ugyanis onnantól fogva az ő nyugdíja csak a kötelező, inflációs nyugdíjemeléssel emelkedik, miközben az átlagkeresetek háromszor-négyszer gyorsabban nőnek. Ez súlyos probléma, amelyet inflációhoz kötött emeléssel nem is lehet orvosolni. Nem véletlenül harcolnak többen valamilyen vegyes indexálás visszaállításáért - fogalmaott a szakértő.

Bár a 13. havi nyugdíj visszaépítése segít valamit a helyzeten, ez a megoldás aránytalan. A problémát a véleménye csak úgy lehetne orvosolni, ha például osztrák mintát követve sávos szolidaritási emelési módszert is beépítenénk a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy minél kisebb a nyugdíja valakinek, annál nagyobb mértékű emelést kap.