Az ÁSZ első alkalommal ellenőrizte külön vizsgálat keretében az Európai Unió statisztikai közösségi vívmányai (statisztikai acquis) átvételére felhasznált források hasznosulását. A vizsgálat tapasztalatai alapján a számvevőszék javaslatot tett a kormánynak az adminisztratív adatbázisok teljes körű, EU-konform statisztikai felhasználására vonatkozóan. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter figyelmét felhívták a statisztikával kapcsolatos feladatellátás egyértelmű felelősségi rendje kialakításának szükségességére. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az EU csatlakozás Nemzeti Programjának Statisztika fejezetére fordított források meghatározásánál, illetve felhasználásánál a jogszabályi környezet, az érintett fejezetek irányító, szabályozási tevékenysége, a kialakított szervezeti rendszer és a döntési mechanizmusok hatása miként érvényesült. A felhasznált források mértéke, rendszere biztosította-e a program szabályszerű, célszerű és eredményes végrehajtását. A fejezeteknél végzett korábbi ÁSZ ellenőrzések realizálására készített intézkedési terveknek az ellenőrzésünk témaköréhez kapcsolódó megállapításai, javaslatai mennyiben hasznosultak. A Kormány a statisztikai acquis átvételénél egyetlen célként határozta meg, hogy az átvétel ne legyen akadálya Magyarország uniós csatlakozásának. Ezen túlmenően nem került sor számonkérhető és mérhető kritériumokkal megalapozott célok kijelölésére. A csatlakozást előkészítő Nemzeti Programban a statisztikai acquis megjelenítése nem volt következetes. Ez megnehezítette a költségvetési előirányzatok feladatokhoz rendelését és a beszámolás rendjét, a feladatok és a források áttekinthetőségét, tartalmát. Az Nemzeti Program "Statisztika" fejezete csak a KSH főfelelősségébe tartozó feladatok részletes szakmai ismertetését tartalmazta. Az FVM feladatai az agrárgazdaság fejezetben szerepeltek. A meghatározott statisztikai feladatok megvalósítására a KSH-nál célszerű döntési-végrehajtási mechanizmust alakítottak ki. Ugyanakkor a statisztikai acquis feladatai az FVM általános feladatrendszere, illetve a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi vívmányok átvétele, az ennek kapcsán szükséges intézmények kiépítése szempontjából csekély súlyt képviseltek (alig fél százalékot), végrehajtásuk során ezért kisebb figyelmet fordítottak a feladatok és források dokumentált, jól nyomon követhető ellenőrzését biztosító szabályozás, nyilvántartás kialakítására. A felelősségi rend tisztázatlansága hátrányosan érintette a feladatellátást. A végrehajtást az intézményekhez telepítették a statisztikai szakmai irányításhoz szükséges szabályozási háttér kialakítása nélkül, ami koordinációs, illetve nyilvántartási problémákhoz vezetett. Az FVM által a távérzékelésre kimutatott 6,6 milliárd forint feléről a statisztikai acquis átvételéhez való kapcsolódása nem volt egyértelműen igazolható. A Kormány 1998-99-ben határozataiban a statisztikai acquis átvételének feladataihoz (1998. évi árszinten) több mint 12 milliárd forint költségvetési forrást hagyott jóvá négy évre ütemezve. Ugyanakkor az éves költségvetési törvényekben erre a célra az előirányzatok nem voltak teljes körűen nevesítve, illetve a tényleges kiadásokat csak részben fedezték. A két fejezet a statisztikai acquis átvételére összesen 17,4 milliárd forintot fordított, amelynek ötöde PHARE segély volt. A költségek 80 százaléka a KSH-nál jelentkezett. A "Statisztika" fejezetében a mezőgazdasághoz kapcsolódó területek feladatai és forrásai meghatározóak voltak. Az agrárstatisztikával kapcsolatos feladatokra az összes igénybevett forrás mintegy 60 százalékát (10,4 milliárd forint) fordították, ennek harmadát fedezték PHARE-segélyek. Az agrárstatisztikára fordított kiadások kétharmadát tette ki a két cenzus (általános mezőgazdasági összeírás, illetve a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírása) részesedése. A statisztikai acquis átvételével Magyarország eleget tett a közösségi vívmányok alkalmazását előíró koppenhágai kritériumoknak. Magyarország a jogharmonizációs kötelezettségeket - alapvetően a statisztikáról szóló törvény módosításaival - teljesítette. A közigazgatási nyilvántartási adatok statisztikai célú felhasználásainak teljes körűvé tétele ugyanakkor csak részben valósult meg. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervezetek egy része továbbra sem adhatja át az általa kezelt adatokat a KSH-nak. Ezen kívül általános probléma, hogy az adatokat kezelő állami intézményeknél nem valósult meg a statisztikai, illetve az adminisztratív célú adatgyűjtés és felhasználás szervezeti elkülönítése.