A kórházi beszállítókkal szembeni adósság folyamatos újratermelődésének okait, rendezhetőségének módját vették először górcső alá az Orvostechnikai Szövetség mai, jubileumi konferenciáján a panelbeszélgetés résztvevői. A lejárt adósság növekedése és a rendezés kérdése évről-évre nyár végén, ősz elején kerül előtérbe, ez azonban Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója szerint nem szerencsés megoldás.

A tartozások alakulásának a trendje mindig azonos, az év végi konszolidációkat követően normalizálódik a helyzet, majd újra beindul az ütemes növekedés, igaz, intézményenként eltérő mértékben. Egyes kórházakban teljesen a lovak közé dobják a gyeplőt, máshol kontroll alatt tartják a kiadásokat. A tartós rendezés érdekében az egészségbiztosító már tavaly azt javasolta, hogy adósságrendezés helyett a működés finanszírozására találjanak fedezetet - fogalmazott a NEAK vezetője. Így már a tavalyi kifizetést sem adósságrendezésnek, hanem működéstámogatásnak nevezték, noha az augusztus 31-én lejárt adósságokat is figyelembe vették az összeg megállapításánál - tette hozzá.

Kapcsolódó

Emellett azonban értékelték a működési mechanizmusokat, minőségi indikátorokat, a szövődményes és garanciális események előfordulását, a  teljesítményvolumen-korlát (tvk) alakulását is - mondta Kiss Zsolt, aki szerint minőségi paraméterek alapján kell biztosítani a forrásokat az adósságrendezés helyett. A NEAK főigazgatója megerősítette, semmilyen pozitív információja nincs az idei konszolidációról, mindenesetre, mint fogalmazott, ő nem számítana arra, hogy ugyanolyan csomag előáll, mint tavaly.

Rácz Jenő, a Kórházszövetség volt elnöke szerint csak akkor kerülhető el az állandó eladósodás, ha változik az intézményi struktúra, a funkció és a portfólió. Példaként a veszprémi kórházat idézte, ahol az onkológiai ellátás bevételével sikerült betölteni az adósság ütötte lyukat az intézmény finanszírozásában.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem igazgató-helyettese az adósságnövekedés kapcsán a politikusok felelősségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy az államosítás növelte a tartozásokat. Sinkó mélyen alulfinanszírozottnak minősítette az ellátórendszert. Mint kifejtette, a protokollok mentén kellene beárazni az ellátásokat, és ahhoz szabni a finanszírozást, amelyet a kórházi fekvőellátás esetében minimum 20 százalékkal kellene megnövelni. Azzal pedig az adósságnövekedés mellett sem néz szembe senki, hogy már most is elképesztő mértékben szűkül az ellátórendszer a humán erőforrás hiánya miatt - állította a szakértő.

Nem biztos, hogy az alulfinanszírozás okozza a problémát, hiszen van olyan intézmény, amelyik nem termel adósságot - vélte Csányi István, az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) helyettes-államtitkára, aki a kórházak megfelelő gazdálkodását hiányolta.

Arra a kérdésre, hogy az ismert problémakör mellett miért nem történt mindeddig érdemi előrelépés Rácz Jenő azt válaszolta, a bajok még mindig nem érték el a politika érdekeltségi és fájdalomküszöbét.