A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) „robotzsarukat" engedett rá a rendszerére. A virtuális revizorok a nap 24 órájában, évekre visszamenően kutatják a gazdasági események és a cégek bevallási adatai közötti konzisztenciát – árulta el a hatóság az Index megkeresésére. Az adóhivatal szerint a könyvelők felelőssége is egyértelműen megállapítható lesz, ráadásul a szabályok megszegését vagy az adóelkerülést célzó gazdasági műveleteket is megfogja a rendszer.

Az adózás az egyik olyan terület, amely eddig elkerülte az adattudomány teljes körű alkalmazását, holott hatalmas értékük van itt is a pontos adatoknak. A NAV úttörő változást indít, amely példaként szolgálhat az adóhivatalok számára világszerte. Az információs technológia és az adattudomány fejlesztéseinek felhasználásával a NAV nem csak az adóbeszedés hatékonyságát növeli, hanem egyre kockázatosabbá teszi az adóelkerülést. Mindemellett számos előnyt is nyújt a magyar munkavállalóknak.

Az állampolgárok bármikor ellenőrizhetik az orvosi ellátásukat, nyugdíjukat megalapozó, aktuális foglalkoztatási adatokat

– árulta el a lapnak a NAV, kiemelve, hogy ezzel hosszú távon nyújtanak biztonságot az adózóknak. Az adóhivatal részletesen bemutatta, mire lesz képes ez a rendszer:

A NAV rendszerszinten látja a teljes hazai gazdaságra vetítve például, ha egy számla áfatartalmát úgy helyezik levonásba, hogy arról a számla kiállítója nem jelentett, vagy azt nem támasztják alá az Online Számla, online pénztárgépek, VIES és vámigazgatás rendszereinek adatai. 

  • Az is feltűnik, ha az adózó az uniós (közösségi) beszerzés áfáját nem vallja be.
  • Látható az is, ha az importőr vagy a közvetett vámjogi képviselő nem vall áfát.
  • Azonnal kiderül, ha egy cég alkalmazottak és alvállalkozó nélkül jelentős értékű számlát bocsát ki, vagy több cég közös könyvelővel, egymás közötti számlázásokkal optimalizálja az áfakötelezettséget, fiktív gazdasági eseményt valóságosként bemutatva.
  • Az adóhatóság látja egyebek mellett az olyan részgráfokat is, amelyekben áfahiányos körök vannak, például a „missing trader” révén. 

Az eltérési találatoknál az üzleti partnereket adategyeztetésre kéri fel a NAV, amihez létrehoz egy könnyen kezelhető, elektronikus kapcsolattartási felületet.

Gyorsan kiderül az adóelkerülési szándék

Hogy egy fiktív számlázásban melyik fél célja volt az adóelkerülés, az hamar kiderül – szögezte le az adóhivatal, hozzátéve, hogy a számlázási láncok tényleges haszonhúzóit is eredményesen azonosíthatja a hatóság, és jelezhet a jóhiszemű vállalkozásoknak, hogy ellenőrizzék a gazdasági partnereik szerepét a nyilvánosan is elérhető adatok alapján. A fejlesztésektől azt várják, hogy a jogkövető adózókat szolgálják, és érvényt szereznek az igazságos közteherviselés elvének. 

Egy önbevalláson alapuló adórendszerben az állam adóhatóságának hatékonysága az adatok valódiságának ellenőrzésében kulcsfontosságú. Korábban egy tisztességtelen adózó lebukásának esélye nagymértékben attól függött, hogy kiválasztották-e ellenőrzésre, de ez már a múlté. A részletes, tranzakciószintű adatok elérhetőségével a NAV jelentősen javította az állam, valamint a jogkövető vállalkozások és állampolgárok esélyeit az adóelkerülés elleni küzdelemben. 

A robotzsaru szolgálatra jelentkezett

Az általános forgalmi adó esetében a helyzet méginkább összetett. Az adót főszabály szerint az eladó, Európai Unión (Közösségen) belüli beszerzés esetén az adóalany beszerző, unión kívülről történő import esetén az importőr fizeti meg. Ha nem ő a végfelhasználó, akkor a beszerzés áfatartalmát bevallásában levonásba helyezheti.

Ez csalási módszerek egész tárházának kifejlesztésére sarkallta az erre hajlamos adózókat

– világított rá az Indexnek a NAV, kiemelve, hogy az adattudományra alapozott új rendszerek révén egyre inkább ki tudják szűrni az ügyeskedéseket. 

Az online pénztárgéprendszer például a legérzékenyebb ponton gyűjti az adatot: az értékesítési lánc végén, a végfelhasználó vásárlásánál. Az Online Számla rendszerbe a hazai vállalkozások számláinak adatai valós időben kerülnek be és a kézzel kiállított számlák adatai is legfeljebb négy napon belül. Az étel- és italautomatákból, valamint az építőipari, illetve a turisztikai rendszerekből érkező adatok az adózók valós gazdasági tevékenységének megismerését, gazdasági kapcsolatrendszerük átláthatóságát szolgálják.