Az Európai Unió tervezett ViDA rendszere (VAT in the Digital
Age, lényegében: áfa-szabályok a digitális korban) egyik szándéka az egyablakos
rendszerek hatályának kiterjesztése, mivel jelenlegi formájában az OSS vagy az
IOSS nem nyújt megfelelő megoldást vagy egyszerűsítést a gazdaság bizonyos
szereplői számára – mondta el a Napi.hu-nak Gyányi Tamás, a WTS Klient szakértője.
Ezek a szereplők leginkább kis- és középvállalkozások, és
ezzel is többletadminisztrációt generál az érintett tagállamokban történő
regisztráció miatt az adóalanyok számára. Az Európai Bizottság a ViDA tervezet
szerint a fenti célokat fokozatosan, 2024 és 2028 között kívánja megvalósítani,
több hullámban.
Első lépésként 2022-ben elfogadták a ViDA javaslatot, majd
2024-től várhatóan könnyítenek az elektronikus számlázás alkalmazhatóságán és
lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy bizonyos tranzakcióknál kötelezővé tegyék.
A második hullámban 2025-től változás várható az egyablakos
rendszerben és bevezetik a vélelmezett értékesítő modellt a
platformgazdaságban, végül a harmadik hullámban 2028-tól várhatóan kötelezővé
teszik az e-számlázást és kiterjesztik az online számlajelentéseket.
Nem kell
szégyenkeznünk
Egy korábbi áfahiány-jelentés 2016 és 2020 közti időszakra
vonatkozóan jó eredményt hozott Magyarországnak, külön ki is emelte, hogy a
legjelentősebb adóhiány arány csökkenés nálunk következett be.
A vizsgált időszakban az áfa-hiány aránya a teljes
áfa kötelezettséghez képest a 2016-os 14,5 százalékról 5,1 százalékra csökkent 2020-ra.
Az összehasonlíthatóság kedvéért a legalacsonyabb áfa-hiány
arány 2020-ban 1,3 százalék, volt Finnországban, míg a legmagasabb 35,7 százalék Romániában. Ez
nagyban annak köszönhető, hogy Magyarországon bevezetésre került a valós
idejű online számla bejelentés, majd a jelentésre vonatkozó értékhatár
eltörlése is jelentősen hatott az áfa-hiányra.
Majdnem valós időben
történik a lejelentés
Az unió egy olyan digitális adatszolgáltatás
bevezetését tervezi, amely előírja a közösségen belüli, határon átnyúló
tranzakciók majdnem valós időben történő jelentését.
A Napi.hu azon kérdésére, hogy fennállnak-e ennek a
technikai feltételei, a szakértő hangsúlyozta: egy hasonló rendszer már most is
működik az unión belül, ez a VIES rendszer (VAT Information Exchange System). A
VIES-ben a tagállami adóhatóságok össze tudják vetni a határon átnyúló,
adóalanyok által bejelentett tranzakciók összegeit az indító és fogadó oldalon.
A VIES rendszer adószámok szerint összesített adatokat
tartalmaz és nem minden tagállamban előírás az összes irányról adatot
szolgáltatni. Éppen ezért egy jóval komolyabb infrastruktúrát és erőforrást
igényel majd várhatóan egy tranzakciószintű, szinte valós idejű adatokat tartalmazó
rendszer kialakítása.
Az unió több tagállamában már létezik működő online adatszolgáltatási rendszer (Magyarország mellett még például Olaszországban és Spanyolországban), így valószínűleg lesz majd hova nyúlni akkor, amikor a konkrét technikai specifikációt alakítja majd ki a bizottság vagy annak egy munkacsoportja.
