A magyar költségvetés három százalék alatti hiánya addig tartható, amíg uniós pénzek érkeznek - jelentette ki egyebek mellett a Népszavának adott interjújában Inotai András akadémikus, közgazdász professzor, aki húsz éven át vezette MTA KRTK Világgazdasági Intézetét. Ezért akár össze is omolhat a költségvetés, vagy óriási megszorítások jöhetnek.

Az uniós források mellett a magyar költségvetés az elmúlt néhány évben erősen függött attól közel négymilliárd eurós transzfertől, amely a külföldön dolgozó magyaroktól érkezett.

Kapcsolódó

Az európai uniós támogatások nagy részét már 2010 után használta fel az ország, ezért ezek rossz elköltéséért a történelmi felelősség a Fidesz kormányok nyolcéves időszakát terheli - állítja a közgazdász akadémikus.

Nagy változás jön

Nagy-Britannia kilépése évente mintegy 14 milliárd euróval csökkentheti az uniós büdzsét. Ez nagyjából az EU-költségvetés 10 százaléka. Ezért vagy növelik befizetéseiket az uniós tagállamok, vagy csökkenteni kell a kiadásokat. Várhatóan alapvetően megváltozik az unió költségvetési szerkezete. Sokkal nagyobb figyelem irányul majd a technológiai, digitális fejlesztésekre, valamint az EU globális versenyképességének növelésére. Ez a kohéziós és a mezőgazdasági támogatások forrásait szűkítheti - mindkettő fájhat Magyarországnak.

Bankválság?

A professzor szerint nem tartható a végtelenségig, hogy a "nemzeti burzsoázia" állami és magyar magántulajdonban lévő bankoktól számolatlanul vehet fel hiteleket. Attól tart, hogy vagy egy gazdasági válság idéz elő bankválságot, vagy egy bankválság vezethet gazdasági összeomláshoz.

Elképesztő, hogy a NER-hez tartozó oligarchák olyan pénzintézetektől vesznek fel hatalmas összegeket saját projektjeikre, amelyekben résztulajdonosok - fogalmazott Inotai, aki szerint ez egy normális bankrendszerben törvénytelen. Nem véletlen, hogy az ezekből a hitelekből finanszírozott beruházások nagy része az ingatlanpiacon valósul meg.

Mindenfajta összeomlás tragikus következményekkel járhat. A magyar tulajdonú bankcsődöket, illetve a bankok feltőkésítését nem a külföldi, hanem a magyar állampolgároknak kellene finanszírozniuk, ellentétben a 2008 utáni globális bankválság kezelésével. Egy megrázó válság emberi, gazdasági és intézményi költségei olyan nagyok lennének, amelyek behozhatatlan hátrányt okoznának Magyarországnak a 21. században.

A fotó forrása: Shutterstock