Az  özvegyi nyugdíj eseteit és a juttatás igénylésének, folyósításának szabályrendszerét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény írja le – emlékeztet a Pénzcentrum, összegezve, jelenleg mit kell tudni az ellátásforma részleteiről.

Ez a speciális nyugellátási típus az elhunyt nyugellátásra jogosult vagy nem jogosult személyek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának vagy elvált házastársának jár, ha ez az elhunytra és özvegyére nézve is teljesülnek a feltételek az együttélés körülményeitől az életkoron át a szolgálati időig.

Kapcsolódó

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság nem csupán a megözvegyült házastárs számára járhat, hanem az élettársnak, a különélő házastársnak és bizonyos esetekben az elvált házastársnak is. 

Fontos tudni, a hatályos jogszabályok szerint egy özvegy összesen három alkalommal kaphat elhunyt élettársa vagy házastársa után özvegyi nyugdíjat. Először ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, amit közvetlenül a társ halála után folyósítanak. Ennek lejárta után a juttatást még kétszer lehet „feléleszteni”, ha az özvegy életében olyan nehezítő körülmények következnek be (pl. megváltozott munkaképesség), melyek a későbbiekben is jogosulttá teszik az ellátás igénybevételére. Az özvegyi nyugdíj a második feléledése után végleges, élethosszig tartó ellátássá válik.

Változások idéntől

A 2026. évi költségvetés megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény elfogadásával a kormány módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény egyes, az özvegyi nyugdíj feltételeit érintő rendelkezéseit. 

Most január 1-jén lépett hatályba az új jogszabály, ám az új rendelkezéseket csak a jogszerző június 30-át követő elhalálozásának esetén kell alkalmazni. A jogszerző július 1-jét megelőző elhalálozása esetén még a korábbi feltételrendszer szerint jár az özvegyi nyugdíj. Az özvegyi nyugdíj változás nem érinti az elhunyt jogszerzőre vonatkozó előfeltételeket, a juttatás igénylőire, azaz a túlélő házastársakra viszont 2026 júliusától új szabályok vonatkoznak.

Íme az özvegyi nyugdíjat övező változások:

Bővül a különélő házastársak jogköre: A különélő házastárs az együtt élő házastárssal megegyező feltételek szerint jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra, ha fennáll házastársi kötelékük. 2026-tól, aki bármilyen okból nem él együtt házastársával, ugyanúgy jogosult lesz özvegyi nyugdíjra, mintha együtt éltek volna.

Szűkül az élettársi kapcsolatban élők jogköre: 2026-tól a kellő együttélési idővel rendelkező élettársaknak is csak akkor keletkezik özvegyi nyugdíj jogosultsága, ha a jogszerző halálakor egyik félnek sincs fennálló házassági köteléke harmadik személlyel.

Bővül a nyugdíjkorhatár betöltését követően házasodók jogköre: Kedvezőbbek lesznek az özvegyi nyugdíj feltételei azok számára, akik idősebb korban kötöttek házasságot. 2026-tól ha a házastársi kapcsolat fennállási ideje nem éri el az 5 évet, de azt megelőzően legalább 10 évig élettársi kapcsolatban éltek, akkor a két időszak együtt számítva már jogosultságot ad az özvegyi nyugdíjra.

Ennyi az annyi

Alapesetben 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár. Ha az özvegy öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása címén kapja az özvegyi nyugdíjat, akkor 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj állapítható meg. Ha előbbiekben nem részesül, akkor

az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, mely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

Az özvegyi nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj első és második feléledését követően, ha a jogosult egyéb járadékban nem részesül, az elhunyt társ öregségi nyugdíjának a 60 százaléka. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja azonban nem lehet több a tartásdíj összegénél.

Szigorú feltételek

Azon elhunyt személyek után jár az özvegyi nyugdíj, akik:

  • saját jogú öregségi nyugdíjban részesülnek (nyugdíjasként hunytak el) vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban részesülnek,
    vagy halálukig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezték;
  • 22 éves koruk előtt és az iskolai tanulmányaik megszűnését követő 180 napon belül vagy minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunynak el;
  • 22-25 éves koruk közt hunynak el, minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
  • 25-30 éves koruk közt hunynak el, minimum 6 évvel;
  • 30-35 éves koruk közt hunynak el, minimum 8 évvel;
  • 35-45 éves koruk közt hunynak el, minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
  • 45. életévüket betöltve veszítik életüket, legalább 15 év biztosítási jogviszonnyal.

Ugyanakkor alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerezve, és 30 napnál hosszabb szolgálati idővel, nem keresőképtelenségre visszavezethető megszakítás mellett szintén jár az özvegyi nyugdíj.

Lényeges pont, hogy a felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytatott tanulmányok időtartama is beleszámolandó, de csak 1998. január 1-ig, egy képesítés erejéig.

Együtt is jár?

Az özvegyi nyugdíj akkortól folyósítható, amikor a társ halálának vagy eltűnésének megállapításáról jogerős bírósági végzés születik. A folyósítás kezdőnapja a végzésben megállapított halál (vagy eltűnés) dátuma. Öregségi és özvegyi nyugdíj együtt, egyszerre is folyósíthatók.

60 százalékos juttatás esetében idén január 1-től havi 159 980 forintig kerülhet folyósításra egyszerre az özvegyi nyugdíj.

Útra keltek végre a postások: ekkor toppannak be az emelt nyugdíjakkal

Már elindultak a kézbesítők, akik táskájukban a megemelt összegű nyugdíjakat viszik ki az érintettekhez. Tízből három nyugdíjasra vonatkozik. Bővebben >>>