Magyarország lakosonként évente 1925 eurót  – 741 ezer forintot – költött egészségügyre, ez körülbelül a fele az Európai Unió (EU) átlagnak, írja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült egészségügyi országjelentése.

Bár a közfinanszírozás az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2023-ban már az egészségügyi kiadások 74 százalékát tette ki, de a betegek mintegy harmada a gyógyszertári és a más egészségügyi kiadásait saját zsebből fizeti, és ez is jóval, 16 százalékkal magasabb, mint EU-átlag. 

A betegeknek mélyen a zsebükbe kell nyúlni

Az OECD szerint az egészségügyi kiadások Magyarországon még mindig az Európai Uniós (EU) országok között az egyik legalacsonyabb szinten állnak.

Magyarország a GDP 6,4 százalékát fordítja egészségügyre, az EU átlag 10 százalékával szemben. Ahogy más EU-országokban, a COVID-19 járvány idején történt kiugróan magas kiadások után 2023-ra nálunk is visszaálltak a költések, és 2021 és 2023 között reálértéken évente átlagosan 4,3 százalékkal csökkentek.

Egy lakosra 2023-ban Magyarország 1925 eurót költött  – vásárlóerő-paritáson számítva – , ez nagyjából a 3832 eurós EU-átlag felének felel meg.

A pandémia miatti átmeneti csökkenés után az átlagos várható élettartam 2024-ben 77 év volt, ami 4,7 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál. És jelentős különbség van a nemek között, a nők átlagosan 6,3 évvel tovább élnek, mint a férfiak – emelte ki az OECD.

Jellemzően a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések voltak 2023-ban a halálesetek több mint 70 százalékáért felelősek. Az OECD rákügyi országprofilja szerint, ami tavaly februárban jelent meg, Magyarországon a daganatos betegek halálozása 32 százalékkal meghaladta az uniós átlagot, erről itt írtunk bővebben. 

Dohányzás és az alkohol tartósan magas kockázatok

A mostani jelentésben a kockázati tényezők között említi a szervezet, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-ban a felnőtt dohányosok és az alkoholt fogyasztók aránya, és az is látszik, hogy a dohányosok száma az elmúlt két évtizedben lassabban csökkent, mint más EU-országokban. Minden negyedik magyar felnőtt napi szinten dohányzik, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. Jelentős nemek közötti különbség is tapasztalható: a férfiak közel egyharmada, míg a nők ötöde dohányzik napi szinten.

A serdülők körében is magas a dohányzás aránya: 2022-ben a 15 évesek harminc százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban dohányzott, szemben az EU átlag 17 százalékával.

Kapcsolódó

Emellett a 15 évesek 33 százaléka használt e-cigarettát, ami az EU-országok között a legmagasabb érték, mivel az EU-átlag 21 százalék körül van.

A túlsúly is komoly egészségügyi kockázatot jelent, a felnőttek és serdülők körében az elhízás aránya tovább nőtt, és jóval az EU-átlag felett marad. Magyarországon minden második ember súlytöbblettel él. Szakemberek szerint az elhízás betegség, méghozzá halálos betegség – mondta Hosszúfalusi Nóra belgyógyász, diabetológus egy obezitással kapcsolatos háttérbeszélgetésen. Azt is hozzátette: jelenleg a magyarok 60 százaléka túlsúlyos, az elhízás pedig jobban megrövidíti az életet, mint a dohányzás.

Kicsi javulás van, de még mindig rosszak a rákstatisztikáink

A megelőzhető és kezelhető halálozási ráták Magyarországon 2011 óta csökkentek, de továbbra is jóval az EU-átlag felett vannak. 2022-ben a tüdőrák, az iszkémiás szívbetegség és az alkoholhoz köthető betegségek voltak a három vezető ok. A szívbetegségek és a daganatos betegségek különböző típusai is a kezelhető halálozás vezető okai.

Az OECD adatai szerint Magyarországon a lakosság 445 eurót (171 ezer forintot) költött kiskereskedelmi gyógyszerekre, ami kevesebb ugyan az 510 eurós EU-átlagnál.

De Magyarországon a patikai gyógyszerkiadások az egészségügyi kiadások mintegy 23 százalékát teszik ki – ez pedig jelentősen magasabb az EU-átlagnál, ahol ez csak 13 százalékot jelent.

Az OECD jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy a magas térítési díjak kulcsszerepet játszanak a lakosság egészségügyi saját zsebből fizetett kiadásaiban. 

A magyar háztartások az összes egészségügyi kiadásaik közel negyedét saját zsebből (OOP) fizetik, ezen belül a legnagyobb részt – 51 százalékot – a gyógyszerekre költik. Az ambuláns orvosi ellátás 22 százalékot, a  fogászat pedig 11 százalékot képviselt. 

Folytatjuk majd az OECD jelentésben szereplő adatok feldolgozást. A további cikkben szó lesz majd a rákmegelőzési programokról és a Mozgás Receptre Programról is, amit az OECD üdvözöl.