Visszatekintve 2025-re aligha kérdéses, hogy az év legmeghatározóbb nemzetközi fejleménye az Egyesült Államok kísérlete volt a nemzetközi rend alapvető átalakítására. 

Donald Trump stílusa továbbra is agresszív, sokszor csapongó és provokatív, ám egy dolog vitathatatlan: az amerikai vezetés tudatosan, stratégiai szinten látott hozzá egy új világrend lefektetéséhez.

Ennek hatása elsősorban nem az ellenfeleket, hanem a szövetségeseket érte hidegzuhanyként.

Mit üzen a 2025-ös amerikai nemzetbiztonsági stratégia?

A Trump-adminisztráció által 2025 végén publikált nemzetbiztonsági stratégia egyértelmű diagnózist ad: az Egyesült Államok kapacitásai nem teszik lehetővé a korábbi, globális hegemón szerep fenntartását. A világ túl nagy, túl komplex és túl drága lett. Következésképp Washington újraszabja prioritásait.

„Az Egyesült Államok egy globális hegemónból klasszikus értelemben vett birodalommá alakul át. Olyan hatalommá, amelynek nem feladata a világ problémáinak megoldása, a liberális rend őrzése vagy a szövetségesek támogatása önmagukért – hanem kizárólag saját érdekeinek kíméletlen érvényesítése. Mindezt úgy, hogy továbbra is a legerősebb maradjon a nagyhatalmak között” – hangsúlyozta az Economxnak  Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa.

Az új amerikai világrend pillérei

A szakértő úgy látja, az amerikai stratégia három fő pillérre épül:

1. Egyértelmű érdekszféra

Az Egyesült Államok elsődleges érdekszférája a latin-amerikai térség. Ez az a régió, ahol Washington nem tűr versenyt, és ahol hajlandó közvetlen politikai, gazdasági és akár katonai beavatkozásra is.

Nem viccelt Trump: ez történt a tengeren a drámai bejelentése után

Az Egyesült Államok parti őrsége nemzetközi vizeken lefoglalt egy venezuelai olajat szállító tartályhajót, nem sokkal azután, hogy Donald Trump „teljes és átfogó blokádot” rendelt el a szankcionált olajszállítmányokkal szemben.

2. Jól védhető határok és előretolt pajzsok

Az USA biztonságát nem globális jelenléttel, hanem kulcsfontosságú „pajzsállamokkal” kívánja garantálni. Ide tartozik Grönland, Kelet-Ázsiában Japán, Európában pedig Nagy-Britannia. Ezek az államok elsősorban nem partnerként, hanem funkcionális védelmi elemekként jelennek meg: feladatuk régióik stabilizálása és a gyors amerikai beavatkozás lehetőségének fenntartása.

3. Az állam és a gazdaság újraszervezése

Az új világrend gazdasági alapjai legalább ilyen radikálisak. Az Egyesült Államok új kereskedelmi szabályokat vezet be: aki az amerikai piacon akar értékesíteni, annak fizetnie kell – vámokon, különadókon és szabályozási költségeken keresztül. A vállalatoktól pedig elvárás az amerikai gazdaságba történő közvetlen beruházás, amennyiben közvetlen hozzáférést szeretnének az amerikai piachoz. Az NKE munkatársa szerint a cél világos: Amerika újra nagy legyen – ahogyan Trump szlogenje is mondja.

Nagyhatalmi verseny, de nem hidegháború

A 2025-ös amerikai vízió nem ideológiai hidegháborút hirdet. Az értékek és elvek helyét a nyers érdekek veszik át.

Washington nem blokkokban gondolkodik, hanem egy dinamikus nagyhatalmi egyensúlyban. Ott, ahol szükséges, megállapodások születnek; ahol érdekellentét van, ott nyílt nyomásgyakorlás következik

– fogalmazott Eszterhai Viktor, egyben hozzátette, hogy az új amerikai stratégia legnagyobb kihívása nem elsősorban Kína vagy Oroszország számára jelentkezik, hanem az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseinél.

A legnagyobb vesztesek: a szövetségesek

Míg korábban Washington ösztönzőkkel támogatta szövetségesei megerősödését – abban a hitben, hogy ez az USA erejét is növeli –, addig 2025-től ez az irány megfordult.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke találkozik Donald Trump amerikai elnökkel az ENSZ 80. közgyűlésén New Yorkban 2025. szeptember 23-án
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke találkozik Donald Trump amerikai elnökkel az ENSZ 80. közgyűlésén New Yorkban 2025. szeptember 23-án
Kép: Reuters, Al Drago

Most a szövetségesek feladata az Egyesült Államok támogatása:

  • vámokon és különadókon keresztül,
  • ipari kapacitásaik áthelyezésével, például a félvezetőipar Tajvanról,
  • amerikai állampapírok vásárlásával,
  • valamint beruházási ígéretekkel az amerikai gazdaság felé.

A szakértő szerint üzenet egyértelmű: „aki bármit akar az Egyesült Államoktól, annak fizetnie kell. Nincsenek közös értékek, nincsenek közösen elfogadott szabályok – csak amerikai érdekek”.

2025 mérlege: az erőforrások új iránya

„2025 így nem csupán geopolitikai fordulópont volt, hanem az erőforrás-áramlás újraszabásának éve is” – közölte Eszterhai Viktor.

Az Egyesült Államok megkezdte a nagy padlássöprést: tőkét, ipart és technológiát vont magához.

A kérdés immár nem az, hogy megszületett-e az új világrend, hanem az, hogy ki képes alkalmazkodni hozzá – és ki lesz annak vesztese. Európa eddig nehezen találja a helyét ebben az átalakuló rendszerben.

Kapcsolódó