Iain Lindsay, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete elmondta: a jelenleg tárgyalás alatt álló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum (Transatlantic Trade and Investment Pact, TTIP) nem csak a nagyvállalatoknak, hanem a kis- és középvállalatoknak is előnnyel jár, valamint a fogyasztók is nyernek vele, általa új, hosszantartó lendületet nyerhet az európai és az amerikai gazdaság.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kiemelte: Magyarország egyértelműen pozitívan élheti meg a TTIP megkötését, elsősorban az autóipart tekintve, mivel úgy vélte, az európai, a német járműipar versenyképesebb az amerikainál. A jegybank számításai szerint a bruttó hazai terméket 0,1-0,3 százalékponttal, az exportot 5-20 százalékkal növelné, és 6-22 ezer új munkahelyet teremthet a TTIP-hez csatlakozás. Az európai országoknak vannak hagyományos iparágai (elsősorban az élelmiszeriparban), amelyeket nem biztos, hogy jó, ha "legyőznek" a piaci versenyben. Az Egyesült Államokban sokkal több integrált nagyvállalat van, amelyek szabadon belépve az uniós piacra letarolnák azt, míg Európában nagyobb a kkv-k aránya. Ezért nem biztos, hogy egészséges lenne "gyorsan, sokkszerűen" átvenni az egyezményt - vélekedett. A megállapodásnak nem csak gazdasági, politikai vetülete is van, mivel az Egyesült Államok és Európa közeledését jelenti, míg Oroszország és Kína kimarad belőle.
Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Technológiai Intézet alapítója úgy vélte, a verseny mindenképp jót tesz a piacnak, a termékfejlesztésnek és a fogyasztóknak. A protekcionizmus végső soron a védett termelőnek is rossz, mert rossz terméket állít elő - mondta. A cégvezető szerint a tárgyalásokon az Európai Unió legnagyobb baja, hogy nem egységes, rengeteg egymással is versengő tárgyalópartner ül az asztalnál. A megkötendő megállapodás, a TTIP nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is.
A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok - környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló - érdekeinek európai érvényesítése előtt. A felek szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély.
Legolvasottabb
Mi folyik itt? Őrizetbe vettek egy főügyészségi ügyészt
Páros lábbal, de elegánsan rúgnak ki mintegy 1000 embert a román autógyártótól
Eurót kell venni, nincs mese - így áll most a forint
Kicsúszik a talaj a balatoni luxuslakópark alól? Lázár Jánosék váratlanul akcióba léptek
Ismert politikusnő pőre fotója is szerepel az Epstein-aktákban, nem is gondolná, ki az
Török Gábor kiterítette a lapokat: ekkora esély van a Fidesz választási győzelmére
Multimilliomossá válhat, csak egy apró lépést kell tennie hozzá
Zelenszkij elárulta, ki az egyetlen ember a világon, akitől fél Putyin
Donald Trump megtette a bejelentést: Orbán Viktort támogatja az áprilisi választáson