Jövő hét keddre várható, hogy ismét összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megvitatni a 2019-es minimálbér és garantált bérminimum mértékét.

A tárgyalások legutóbb megrekedtek a felek között, mivel más témában, a túlmunka 400 órára történő emeléséről egyeztetett soron kívül a VKF - mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a portálnak. A legutóbbi, két héttel ezelőtti ülés óta nem történt változás. A szakszervezetek 13 százalékos minimálbér- és 15 százalékos garantált bérminimum-emelést szorgalmaznak, valamint egy újabb, kétéves bérmegállapodás megkötését akarják a továbbiakban is.

Kapcsolódó

A Liga továbbra is kétéves bérmegállapodás megkötését javasolja, hogy így a magyar minimálbér nettó értéke érje el Csehország 2018-as nettó 126 500 forintos szintjét. Ennek végrehajtására szerintük 2019-ben bruttó 164 ezer forintra, 2020-ban pedig bruttó 186 ezer forintra kell emelni a minimálbért - amennyiben a szociális partnerek elfogadják azt a további Liga-javaslatot, miszerint a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot 2019. január 1-jével eltöröljék. Változatlan közterhek mellett a minimálbért 2020-ra bruttó 190 ezer forintra emelnék.

Emiatt Mészáros úgy látja: héten még nem születik megállapodás a 2019-es bérekről. Egyelőre csupán az derült ki, hogy a munkaadók is hajlanak egy újabb többéves megállapodásra. Nem túl biztató az sem, hogy a béren kívüli juttatások kérdésében sem történt előrelépés a 2019. január elsején hatályba lépő szigorú szabályokhoz képest.

Nem lát egyelőre előrelépést Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára sem. A munkaadói oldal továbbra is 5-6 százalékos minimálbér-emelést tart reálisnak és közgazdaságilag megalapozottnak.

Magyarországon bérrobbanás történt az elmúlt két évben, a cégek tartalékai megfogyatkoztak. Emiatt van az a félelem, hogyha sokkal magasabb lesz a minimálbér és a garantált bérminimum, az sok vállalkozást hirtelen ellehetetleníthet - magyarázta a VOSZ főtitkára.