A miniszterelnök az ATV „Friderikusz Most” című műsorának vendége volt, melyben neves közgazdászokkal, Békesi Lászlóval, Vértes Andrással, és Hamecz Istvánnal beszélgetett az ország helyzetéről - áll a mai műsor beharangozójában, a televízió honlapján. Gyurcsány Ferenc a kormányzás sikerének tartja az egészségügyben a biztosításai jogviszony bevezetését, a gáz- és áramár-támogatásánál az erős szociális tartalommal történő átalakításokat, azzal az eredménnyel, hogy a rászorultak többet kapnak, mint korábban. Ráadásul eközben harmadára csökkent az ártámogatási rendszer költsége. Illetve, hogy a közigazgatásban is erőteljes modernizáció zajlik. A kormányfő szerint a továbbiakban nyugodt és mérsékelt reformpolitikát kell folytatni, ebben benne van az adó- és járulékrendszer érdemi megújítása, megváltoztatása. Gyurcsány úgy véli, hatalmas problémát jelent az, hogy ezeknek a változtatásoknak a forrásoldalát biztosítania kell a kormányzatnak. "Látni kell azt, hogy meddig lehet takarékos költségvetést csinálni és annak mi az ára, lehet takarékosabbat csinálni, ebben van némi mozgástér, lehet kedvezményeket érdemben szűkíteni, ... át lehet rendezni az adózás belső világát" - mondta Gyurcsány Ferenc. „Az egészségügyben mentem volna tovább, és folytatnám a felsőoktatás nyitását, de fontos a magyar társadalom tűrőképességének a figyelembe vétele.” – vélekedett a kormányfő. Békesi László szerint nem elégséges, amit a kormány tett és tesz, mivel nem állt elő azokkal a koncepciókkal, amellyel az ország működése alapjaiban megváltoztatható. „A társadalmat vezetni kell és meg kell győzni az intézkedések szükségességéről. Érdemben kell kormányozni, de ez nem történik” – tette hozzá a volt pénzügyminiszter. Hamecz István szerinte is a társadalmi konszenzus nemcsak úgy alakul, hanem ki lehet alakítani. „A kormány csak ott ért el sikereket, amiket azonnal be lehetett vezetni, közhelyszerű intézkedések voltak, mint például az egyensúlyteremtés, de ott nem, amihez szükséges lenne a kultúraváltás, a régi reflexek meghaladása. Tizennyolc éve nem történtek ezeken a területen érdemi változások” – fejtette ki a közgazdász. A szakember az MTI beszámolója szerint elmondta: a vizitdíjról tartott népszavazás során az állampolgárok nem a 300 forint fizetését tagadták meg. A közgazdász az elutasítást a középosztály egyfajta lázadásának nevezte, amelynek során kinyilvánították az emberek, hogy a már eddig fizetett jelentős adó- és járulékterheknek nem látják az ellentételezését a szolgáltatások nyújtásában. Vértes András szerint a kormány bűne csak az volt, hogy nem mondta el előre, hogy mit kíván tenni, ezért hitelességi problémák léptek fel, de a legnehezebbet, az egyensúlyteremtést gyorsan és sikeresen megtette. Sőt, jobban, mint az sokan várták. Hamecz Istvánnal ellentétben több, kulturális jellegű változást, sőt „brutális áttörést” is felfedezni vél a miniszterelnök, így például azt, hogy a társas vállalkozások 2007-ben sokkal nagyobb, kétszer akkora arányban nyújtottak be eredményes mérleget, mint 2005-ben. A korábbiakkal ellentétben ma már a kistérségekben általános a közszolgáltatások nyújtásában az együttműködés. A felsőoktatásban a férőhelyeket már nem egy főosztályvezető, hanem a hallgatók döntik el, azzal hogy hova viszik az állami támogatásukat. „Fontosak ezek a lépesek, de nem jelentenek lényegi kulturális változásokat. Magyarországon van a legszélesebb körű jóléti rendszer, amivel mindenki elégedetlen, és amire nagyon, de nagyon sokat költünk. Ez egy kulcsprobléma, melyben nem történt semmilyen kultúraváltás. Sőt, ma rövid távú politikai előnyökért feláldozunk mindent” – replikázott Hamecz István. Gyurcsány szerint nem igazságos, amit Hamecz István állított, hiszen 2006-ban nemcsak költségvetési megszorítás történt, hanem az elmúlt 17 évben elsőként és először ez a kormány eltökélt változtatásokat akart az egészségügyben és a felsőoktatásban végrehajtani. „Ez a kormány megküzdött az igazáért. Az, hogy a reformok egy pontján vereséget szenvedtünk, abban mi vagyunk legutolsók, akiken ezt számon lehet kérni. Azokat kell szembesíteni, akik a régi reflexekre játszva, rövid távú politikai népszerűségért eladták az ország jövőjének egy darabkáját. A Fideszről beszélek. Ez az a fajta mentalitás, ami Magyarországot a jó irányú pályáról letérítette” – mondta a miniszterelnök. Békesi László szerint valóban pozitív fejlemény a konvergencia terv értelmében kivitelezett egyensúlyteremtés, de erre nem lett volna szükség, ha nem egy esze ment, teljesen irreális és lózungokra épülő gazdaságpolitikát folytatott volna négy évig a MSZP-kormány. „A helyreállítás nem érdem, hanem minimális kötelessége volt a kormánynak. Nem jár érte glória. A kulcskérdés viszont nincs még orvosolva, jelesül, hogy a magyar gazdaságot képesek vagyunk-e mentesíteni az állam túlsúlyától” – emelte ki az ismert közgazdász. A beszélgetés során a miniszterelnök szóba hozta a közgazdászok felelősségét, hogy miért nem vesznek részt a párbeszédre alapuló közélet kialakításában, miért nem bírálják azt a magatartást, amit például a Fidesz tesz, nevezetesen, hogy nem vesz részt érdemi egyeztetésekben. Békesi László nem értett egyet ezzel a kritikával, mert szerinte egyértelmű, hogy a kritikáik ellenére miként gondolkoznak a közgazdászok: „A legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán.” Hamecz ezzel a véleménnyel viszont nem értett egyet, mert szerinte nem a közgazdászok feladata a politikai egyeztetések megoldása, sem az Gyurcsány-Orbán meccsbe való beszállás.