A Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint a pályázat benyújtására az jogosult, aki annak időpontjában egységes, osztatlan tanárképzésre felvételt nyert vagy már tanulmányokat folytat, valamint vállalja, hogy a tanárképzésben végzettséget és szakképzettséget szerez, az oklevél megszerzését követően - a rendeletben foglaltak szerint - a szakképzettségének megfelelő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít, illetve tart fenn.

A juttatás a pályázat elnyerése után havonta azon félévek időtartama alatt folyósítható, amelyek során az ösztöndíjas hallgatói jogviszony fennáll. A tanulmányok ütemezése során az ösztöndíjast a képző intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg.

Az ösztöndíj működtetéséért az oktatásért felelős miniszter felel, közreműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Bizottság (KÖB). Az utóbbi egy legfeljebb tizenegy tagú testület, tagjai a miniszter által megbízott köznevelési és felsőoktatási vezetőkből és szakértőkből, a Klik által delegált szakértőkből, továbbá a Magyar Rektori Konferencia által a tanárképzés három fő területéről delegált szakértőkből kerülnek ki. A grémium elnökét, a testület tagjai közül, a miniszter bízza meg.
Az ösztöndíjat első alkalommal augusztusban hirdetik meg, és az őszi félévben folyósítják.

Az oktatási államtitkárság korábbi tájékoztatása szerint a program keretében havi 25 ezer, de egyes kiemelt természettudományi szakok esetében akár 75 ezer forintos ösztöndíjat is kaphatnak a hallgatók.

A tájékoztatás szerint a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj célja valamennyi új, osztatlan tanárszakot, de elsősorban az ember- és természetismeret műveltségi terület tanári szakjait választó tanárjelöltek számának növelése, hiszen ezen a területen van a leginkább szükség a friss, jól képzett tanárokra. Mint írták, az elmúlt 20 évben, de különösen 2004 után jelentős mértékben csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.