Hasonlóan magas inflációra legutóbb 2012-ben volt példa. A rendkívüli, 0,7 százalékpontot kitevő mértékű inflációs gyorsulás erősebb volt, mint amire a piac számított, azonban a mögöttes indokok nem okoztak érdemi meglepetést - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Mindent összevetve tehát januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető. Az elemző a következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít és április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató. Mindeközben a maginfláció és az adószűrt maginfláció mutatója a jelenlegi szintek környékén tartózkodik majd, mielőtt a második félévben lassulás következik be. Mindezek alapján hiába ért el nyolcéves rekordot az infláció, a jegybanknak nem kell a monetáris politika megváltoztatásával reagálnia. Virovácz változatlan kamatkörnyezet mellett is 3,5 százalék körüli átlagos inflációt vár 2020 egészére.

Kapcsolódó

Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv tetejére, 4 százalékra, az adószűrt maginfláció pedig 3,7 százalékra az előző havi 3,5 százalékról emelkedett - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Prognózisa szerint a következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése miatt az infláció 4 százalék közelébe süllyedhet, de a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá leghamarabb április-május környékén kerülhet, majd az év végéig fokozatosan tovább mérséklődhet, de a 3 százalékos inflációs célt a korábbi várakozásokkal ellentétben nem fogja megközelíteni.

Az elemző a korábbi 3,6 százalék helyett idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számít a tavalyi 3,4 százalék után, azonban a forint gyengülése egyre erőteljesebb felfelé mutató kockázatot jelent, aminek jegybanki kezelésére szükség lehet, így az MNB a legközelebbi ülésen már utalást tehet a közelgő szigorításra, ami először a devizaswap állomány csökkentését jelentheti, míg kamatemelésre idén még feltehetően nem kerül sor.

Az inflációs trendeket pontosabban mutató, a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció is megugrott, januárban ismét elérte a 4 százalékot és gyakorlatilag háromnegyed éve folyamatosan a jegybanki célsáv tetejéhez tapad, ez pedig a korábbi éveknél komolyabb inflációs nyomásra utal - fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

A jegybank által mért piaci szolgáltatásoknál is erős inflációs nyomás látható, januárban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal drágultak. Ráadásul 2016 óta fokozatos gyorsulás látszik ezeknél. Bár januárban a szolgáltatások éves inflációja csökkent, még mindig 5 százalék körül van és félő, hogy ezen a magas szinten stabilizálódik. Eközben fokozatosan emelkednek a lakossági inflációs várakozások is - ez pedig további kockázatot jelent.

Németh szerint az éves átlagos infláció a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet 2020-ban. Arra is felhívta a figyelmet az elemző, hogy az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek a jegybankárok. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat. Ez pedig azért veszélyes, mert kikezdheti a jegybank hitelességét - mondta Németh Dávid.