Magyarország tette meg a legnagyobb utat az EU-felé
A kelet-európai tagjelölt országok közül Magyarország tette meg a legnagyobb utat az EU-ban honos fejlettségi szint felé 1995 óta, bár egyes mutatói még nem érik el a környező tagjelölt országok szintjét - áll a Dresdner Bank londoni befektetési részlege által újonnan elindított, a térségre kidolgozott konvergencia-index első jelentésében.
Az Magyar Nemzet Online által idézett MTI hír szerint a Dresdner Kleinwort Wasserstein új kelet-európai konvergencia-indexében feles súllyal szerepel a vizsgált országok megfelelési szintje a maastrichti stabilitási előírásoknak, 25 százalékkal a szerkezeti, és 25 százalékkal a jövedelmi konvergencia.
Az 1995-től 2001-ig áttekintett időszakban a magyar konvergencia-görbe indult a legalacsonyabbról: akkor 44 százalékos volt a magyar gazdaság általános fejlettségi szintje az uniós átlaghoz képest, az időszak végére azonban az átfogó magyar konvergencia-index 76 százalékra emelkedett. A DrKW ezt "drámai" mértékű javulásnak nevezi, s az 1995-ös stabilizálási csomag utáni erős, azóta is konzisztens felzárkózásnak tudja be.
A görbéből kiolvasható, hogy bank mérései szerint Magyarország átfogó megfelelési indexe már 1995 harmadik negyedéve és 1997 első negyedéve között több mint 20 százalékponttal 70 százalék közelébe emelkedett.
Az éllovas tagjelölt országok közül ugyanakkor Csehország áll folyamatosan az élen; konvergencia-görbéje az eddig feldolgozott időszakban átlagosan 85 százalékos felkészültséget mutatott, sőt 1999-2000-ben egy időre 90 százalék felett is járt.
Lengyelország felkészültségi mutatója nem sokat változott, a 65 százalékos induló szint után a legutóbbi mérés 70 százalékos általános konvergenciát mutatott, de ez valójában a 90-es évek végi állapothoz képest még valamelyes romlást is jelent, ami a laza költségvetési politikát és a közadósság növekedését tükrözi.
Szlovákia a vizsgált időszak zömében lassú, de folyamatos romlást mutatott, de az utóbbi időben az új koalíciós kormány piacorientált reformintézkedéseinek sorozata erősen emelte a görbét, amely a legutóbbi mérés szerint 79 százalékos általános EU-megfelelést mutatott.
Az egyes részindexek közül az 50 százalékos súllyal szerepeltetett - magában is több összetevőből álló -, egyebek mellett az inflációt, a közadósságot és a deficiteket mérő maastrichti megfelelési mutatóban Magyarország indult messze a legalacsonyabb, 20 százalékot kissé meghaladó szintről, s a legnagyobb utat megtéve 80 százalék fölé jutott az 1995-ös induló és a 2001 végi állapotot összehasonlító táblázat szerint.
A többi tagjelölt társország közül Lengyelország 70 százalék feletti, Csehország és Szlovákia 90 százalék körüli maastrichti konvergencia-szintekről indult, és 2001 végéig rendre 90 százalék fölé jutottak.
A 25 százalékos súlyú strukturális konvergenciában viszont Magyarország az időszak egészében a többiek előtt járt, s a legjelentősebb, 8 százalékpontos javulást is felmutatta; ehhez a részindexhez a DrKW a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által az átalakulóban lévő gazdaságokra évente közölt fejlődési indexet veszi alapul. Ez egyebek mellett a kis- és nagyvállalati privatizációt, a vállalati szektor átalakulását, az árliberalizálást, a versenypolitikát, a bankreformot és tőkepiaci szabályozást méri. Magyarország e konvergencia-részindexe a 100 pontos skálán 78 pontról indult és 2001 végén 86 ponton volt; Csehország 78 pontról 81 pontig, Lengyelország 76 pontról 82 pontig, Szlovákia 76 pontról 79 pontig jutott.
A főindexben ugyancsak 25 százalékos súllyal szereplő, az egy főre jutó GDP-értéket mérő bevételi konvergencia-részindex Magyarországot a második helyre sorolja, az EU-szinthez képest 48 százalékról induló és 53 százalékig jutó fejenkénti jövedelemszinttel. Csehország az első, 60 százalékot erősen közelítő indexszel, ám a cseh jövedelem-konvergencia valamelyest romlott, mivel az 1995-ös induló index még 60 százalék felett volt. A romlást a DrKW szerint a bankszektor válsága okozta többévi gyenge növekedés magyarázza.
A harmadik helyezett Szlovákia a meciari évek költségvetési ösztönzése révén a kevéssel 40 százalék feletti induló értéktől 48 százalékig erősödött a jövedelmi konvergenciában, de ehhez jelentős külső és belső egyensúlytalanságok társultak, amelyek a következő években növekedést mérséklő kiigazításokat fognak igényelni - áll a DrKW elemzésében. A jövedelmi indexben Lengyelország a sereghajtó; 35 százalékról 4 pontot javított 2001 végéig.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.