A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt kéri a kormánytól, hogy a 2025-ös költségvetésben a jelenlegi  tervezetben szereplő összegtől eltérően legalább az infláció mértékével emelje meg a közoktatás működtetésére fordítható összeg nagyságát.

A büdzsétervezet szerint az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ami közel 500 milliárd forintos növekedést jelent 2024-hez képest. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra, közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.

Ez kevés lesz...

A szakszervezet nehezményezi, hogy a kormány nem fordít kellő figyelmet a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területre és nem tekinti az oktatást stratégiai ágazatnak.

Míg 2010-ben a GDP 5,8 százaléka jutott az oktatásra,  jövőre csak 4,4 százalék

 – emelte ki a PSZ.

A  Pedagógusok Szakszervezete követeli a „családbarát kormánytól”, hogy az  iskolakezdési  támogatás járjon automatikusan minden oktatásban dolgozó munkavállaló köznevelésben tanuló gyermeke után, és ne a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozzon az, hogy kap-e valaki ilyen  béren kívüli juttatást. Követelik, hogy ennek a fedezetét építsék be a jövő évi költségvetésbe.

Kapcsolódó

Akkor nem fordulhatna elő az, ami idén szeptemberben történt, hogy a tankerületek pénzhiányra hivatkozva utasították el a szülők kérelmeit, mert nem volt erre elkülönített pénz a költségvetésükben. Ez a helyzet még furcsább annak fényében, hogy minden határon túli magyar iskolás 100 ezer forintot kapott tanévkezdéskor.  

A PSZ felszólítja a kormányt, hogy az állami fenntartású intézmények dologi kiadásaira szánt összeget emelje az egyházi, alapítványi fenntartású iskolák dologi kiadásaira fordított összegének szintjére, ezzel egyenlő esélyeket teremtve az érintett intézményeknek. 

A tanárok azt kérik, hogy értelmetlen vizsgákkal ne terheljék őket, inkább vizsgálják felül, hogy a Nemzeti alaptanterv megfelelő-e.

November 22-ét egyébként a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésére nyilvánították 1991-ben a magyar közoktatás napjává.