A kormány a törvényjavaslat általános indoklásában emlékeztet arra, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, így az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását is.

Jelenleg ha valaki ingó dolgot - például autót, traktort, gyártósort, raktárkészletet vagy éppen egy állatcsordát - zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. Harmadik személyek innen szerezhetnek tudomást arról, hogy az adott ingóság tehermentes vagy zálogjog terheli. Ebbe a nyilvántartásba most csak közjegyzők jegyezhetik be a zálogjogot az általuk hitelesített zálogszerződés alapján.
A zálogjogi nyilvántartás és a Ptk. által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között az egyik legfontosabb különbség a nyilvántartás vezetésének módjában van. Míg a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, vagyis az abba való bejegyzés közjegyzői közreműködéssel történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek (vagy törvényes képviselőik) egy internetes felületen, elektronikusan tett nyilatkozataik által maguk "jegyzik be" a zálogjogot - olvasható az általános indoklásban.
A törvényjavaslat szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok köre is szélesedne, mivel a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogok és követelések is csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel lehetnének elzálogosíthatók.
A törvényjavaslat szerint a nyilvántartás vezetése és megvalósítása a MOKK feladata lenne.