Hétfőtől háromnapos tömeges oltás vette kezdetét, amelyre már a háziorvos nélkül, önállóan is lehet időpontot kérni, egyelőre csak a kínai Sinopharm-vakcinára. Az Orbán Viktor miniszterelnök által is felvett vakcina népszerűségéért mindent megtett a kormány: sokat kritizált statisztikai adatokkal próbálták igazolni, hogy jobb mint a legnépszerűbbnek gondolt Pfizer/BioNTech-féle oltóanyag, valamint még a múlt héten smskampányt is indítottak, hogy rávegyék az embereket, hogy fogadják el a készítményt. 

Viszont közben Magyarországra más oltóanyagok is érkeztek nagy mennyiségben: 480 ezer Szputnyik V már itt van - ebből 200 ezer első komponens, 280 ezer adag második komponensű oltóanyag -, kedden érkezett 355 680 adag Pfizer, míg 19 200 AstraZeneca már itt van, további 324 ezer adag még később várható a héten. Vagyis van alternatívája azoknak, akik nem bíznak az Egészségügyi Gyógyszerügynökség által nem vizsgált vakcinában (a gyártó nem is kérte az uniós engedélyeztetést).

Adja magát a kérdés, hogy az intenzív népszerűsítés és a tömeges oltás mellett mennyire népszerű a felnőtt lakosság körében az oltóanyag. A Pulzus Kutató és a Napi.hu 18 évesnél idősebb magyar lakosságra reprezentatív felmérése alapján egyelőre az oltatlanok - a felnőttek 46 százalékának - kevesebb mint a fele (17 százalék) fogadná csak el a készítményt, míg egy szűk többség inkább más oltóanyagra vár az elöltvírusos készítmény helyett, de vannak olyanok is, akik már korábban ezt választották. 

Utóbbi csoport 12 százalékot tesz ki a felnőtt lakosságon belül. Az adatokból az is látszik, hogy 37 százalék már beolttatta magát valamilyen más készítménnyel, míg 19 százalék válaszolta azt, hogy ha felajánlanák, nem fogadná el a Sinopharm-oltást. Szomorú adat, hogy még mindig van a magyar lakosságon belül 15 százalék - nagyjából 1 millió 210 ezer ember -, aki azt állítja, hogy semmilyen oltást nem fogadna el.

Nem látszik viszont megosztottság a társadalmon belül, ha nemek szerint vizsgáljuk a pozitív hozzáállásúakat a kínai oltóanyaghoz: a férfiak 15, a nők 18 százaléka fogadná el. Míg az elutasítóknál ez az arány már 24-15 százalék, vagyis a férfiak szkeptikusabbak a Sinopharm-vakcinával szemben. Nincs viszont nemi különbség azoknál, akik már elfogadták (12-12 százalék), és nem mutatkozik ilyen azoknál sem, akik más oltóanyagot kaptak (36-38 százalék).

Korcsoportok szerint viszont az oltási kampány természete miatt már nagyobb eltolódások látszanak: a kínai oltóanyagot eredetileg az idősebb korosztály minél gyorsabb immunizálására akarta felhasználni a kormány, így nem meglepő, hogy a 60 év felettiek 28 százalékát ezzel oltották, míg a 40-59 évesek 45, a 60 év felettiek 46 százaléka kapott más készítményt. Ők többségükben a Pfizer/BioNTech oltását adathatták be. 

A kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. A felmérés lekérdezése 2021. április 27-én történt.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

A legkevésbé a fiatalok elutasítók a Sinopharm-vakcinával szemben: 19 százalékuk elfogadná, míg hasonló arányban vannak ezzel így a 40-59 évesek is, akiknek 17 százalékának felelne meg. A nyugdíjas korúaknál a pozitív hozzáállásúak aránya 13 százalék. 

De a fiatalok azok is, akiknek a legkevésbé felelne meg a kínai oltószer: 29 százalékuk nem fogadná el, a 40-59 éveseknél ez az arány már csak 19, az idősebbeknél pedig csak 7 százalék. A fiatalok vannak többségben az oltáselleneseknél, ha a korosztályon belüli részarányokat nézzük: 22 százalékuk nem venne fel semmilyen készítményt, a középkorúaknál már csak 16, a nyugdíjasoknál pedig csak 6 százalék van ezzel így.

Iskolai végzettség alapján is van pár érdekes különbség: kiugróan nagy többségben vannak az alapfokú végzettségűek, akik már beadatták maguknak. Ezt részben megmagyarázza a magyar társadalom szerkezete is, ahol az idősebb generációknak még nehezebb volt a középoktatásba is bekerülni, és mint láttuk, épp a nyugdíjas korosztályt oltották a szerrel eddig. Ugyanakkor az alapfokú végzettséggel bíróknál is 17 százalék más készítményt kérne, valamivel kisebb részüknek, 15 százaléknak felelne csak meg a kínai vakcina.

A leginkább nyitottak a középfokú végzettséggel bírók: 20 százalékuknak felelne meg a Sinopharm, míg a felső fokú végzettséggel bírók 22 százaléka elutasítaná, 16 százaléka beadatná magának. A legjobban a két alsóbb iskolázottsági réteg elutasító (16-16 százalék) bármilyen oltóanyaggal szemben.

Abból, hogy a megyeszékhelyeken élők mindössze 2 százalékát oltották csak be Sinopharmmal, inkább csak az eddigi oltási kampány lefolytatására lehet következtetni. Vélhetően Budapestre és a vidéki városokra jutott a legtöbb a szerből: előbbi csoport 19, utóbbi 13 százaléka fogadta el. Ha a nyitottak és elutasítók csoportjait nézzük, markáns különbségek inkább utóbbinál látszanak: a fővárosiak 22, a megyeszékhelyeken élők 27 százaléka nem fogadná el, míg a községekben csak 15, a városokban 16 százalék van ezzel így. 

Az oltásokkal szemben szkeptikusak 18 százaléka él falun, míg 15-15 százalék vidéki városban vagy megyeszékhelyen, 12 százalékuk pedig fővárosi.