A januári 3,6 százalékos visszaesés után februárban az ipari termelés volumene 1,8, munkanaphatástól megtisztítva 1,4 százalékkal nőtt a tavaly februári termeléshez képest, míg az idei januárhoz viszonyítva szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján a kibocsátás 3,5 százalékkal emelkedett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből.

Az első becsléshez fűzött kommentár szerint a termelés növekedéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása csökkent.

Kép: Economx

A friss adatok alapján a termelés az év első két hónapjában 0,9 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában. A KSH a részletes adatokat jövő pénteken közli.

A statisztikai hivatal adatai alapján 

több mint egy év után tudott nőni éves bázison Magyarország ipari kibocsátása.

A 2021-es havi átlaghoz képest is emelkedést számoltak februárra a statisztikusok, 1,3 százalékosat, ennél magasabb adatra legutóbb tavaly júliusban volt példa (2,9 százalék), azóta lényegében stagnált a magyar ipar. Ugyanakkor az továbbra sem kecsegtet semmi jóval, hogy a felvevő piacaink, főként Németország gazdasága egyre nagyobb „bajban van” – erről itt írtunk bővebben.

Európa beteg embere Magyarországot is megfertőzi?

A vártnál nagyobb mértékben nőtt januárban az előző hónaphoz képest a német ipari termelés. Az Economxnak nyilatkozó elemző szerint az kijelenthető, hogy a gödör alját már elérte a német ipar, nem számíthatunk azonban gyors fellendülésre. Kérdés, mit jelent mindez a magyar gazdaságra nézve.

Elemzők korábban az Economxnak elmondták, hogy az ipar gyengélkedése – és a továbbra is gyenge fogyasztás – húzta vissza a magyar GDP-t. A magyar gazdaság 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg az utolsó negyedévben stagnált az előző negyedévhez képest.