A NAPI Gazdaság cikke Az adótanácsadók szerint Magyarországon erősödik a kormányzati szándék az örökösödéshez kapcsolódó költségek emelésére, de ebben az esetben várhatóan népszerűbbek lesznek az offshore helyszíneken létrehozott magánalapítványok, amelyek segítségével jóval olcsóbban örökíthető tovább a vagyon. Az örökösödési illeték Magyarországon 2,5 és 40 százalék között mozog, a vagyonelemtől, annak értékétől és a rokonsági foktól függően. A nyugat-európai országokban az öröklési adók mértéke eltérő, számos államban magasabb a teher, de van, ahol megszüntették. Az ajándékozási illeték 5–40 százalékra rúghat, de csak akkor kell megfizetni, ha az ügyletet belföldön bonyolították le. A szomszédos Szlovákiában az ajándékozás után nem szednek sem adót, sem illetéket, ha tehát Párkányban papírozzák le az ügyletet vagy a szerződéskötés helyszínének ezt a várost jelölik meg, nem keletkezik fizetési kötelezettség. Az ingatlanok, illetve egyes ingóságok megvásárlása után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték 10 százalékos kulcsa meglehetősen magas nemzetközi összehasonlításban, ezért elkerülésére a cégek gyakran alkalmazzák az üzletrészes formát. Magánszemélyeknél előfordul, hogy az adásvételi szerződésre a ténylegesnél alacsonyabb vételárat írnak, a fennmaradó részt feketén intézik, így a vevő kevesebb illetéket, az eladó pedig kevesebb adót fizet. Az ingatlanfejlesztő cégek számára nagyon kedvező az adó- és az illetékszabályozás is. Építési telek vásárlásakor illetéket nem kell fizetni, ha a vagyonszerző vállalja, hogy négy évben belül beépíti azt. Az értékesítéséből származó nyereség után ugyan társasági adót kell fizetni, de az ingatlanos projektcégek tulajdonosa általában egy külföldi holding, amely az üzletrész értékesítéséből származó nyeresége után mentességet élvez. A külföldi ingatlanbefektetők mindig meglepődnek a magyar illetékszabályozás sajátosságain – mondta lapunknak Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere szerint az illetéktörvényre ráférne a modernizáció, és hosszú távon nem lehet elkerülni, hogy az ingatlanbefektetőket is fizetésre kötelezzék, ám ezzel párhuzamosan a terheket is elviselhető mértékűre kellene csökkenteni. Németországban például a kizárólag ingatlanvagyonnal rendelkező cégek értékesítésekor kell 3,5 százalékot fizetni. Katona Kálmán, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára ősszel lapunknak elismerte, hogy a kormány középtávon felülvizsgálná az illetéktörvényt. A tárca illetékese a tervekről szűkszavúan csak annyit közölt lapunk kérdésére, hogy nincs napirenden a jogszabály módosítása, és az idén már nem is lesz.