Előfordult például, hogy az idős hölgyet kérdőív kitöltésére hívták be az utcáról, végül 150 ezer forintos "ingyen ajándékkal" távozott. Meglehetősen elterjedt, hogy az árubemutatót szervező vállalkozások rendezvényeiket "egészségnapként", "egészségügyi szűrővizsgálatként", "teljes körű egészségmegőrző programként", illetve "ingyenes állapotfelmérésként" hirdetik meg. Szinte minden ilyen rendezvényről a helyszínen kiderül, hogy az csupán eszköz arra, hogy meggyőzzék a fogyasztókat a több százezer forintért kínált termékek megvásárlásáról - hívta fel a figyelmet a hivatal.

A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az árubemutatók - szinte kivétel nélkül - a magasabb árkategóriát képviselő termékek bemutatására fókuszáltak, amelyek 2013-ban többnyire hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrő, illetve -tisztító készülékek, továbbá infralámpák, masszázsfotelek, különböző mágnesterápiás eszközök, valamint edénykészletek voltak.

Háromból kettő árubemutató problémás

Az NFH-nek a termékértékesítésre vonatkozó témavizsgálata során a területi felügyelőségek 173 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 118 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 68 százalékos volt. Általános tapasztalat, hogy egyre ritkábban invitálják szórólap útján az érdeklődőket, gyakorivá váltak a személyre szóló meghívók, az utcán történő leszólítás, illetve a telefonos megkeresés.

Az esetek egy részében az árubemutatók helyszínéül éttermek, művelődési házak szolgálnak. Nem ritka az sem, hogy a cég saját telephelyére szervezi a bemutatót, így ilyenkor a vásárlás nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek, tehát a fogyasztók nem válnak jogosulttá a 8 munkanapos elállásra - figyelmeztet az NFH. A felügyelőségek valamennyi árubemutató alkalmával vizsgálták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulását és minden második vizsgált árubemutatón (91 darab) állapítottak meg valamilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartást. E tekintetben a kifogásolási arány - az előző évhez hasonlóan - 53 százalékos volt.

A legjellemzőbb megtévesztések:

  • valótlan állítás, amely szerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására
  • az előadást tartó személy azt a hamis benyomást keltette, hogy a fogyasztó már megnyert egy nyereményt, miközben nem volt ilyen nyeremény, illetve a nyeremény meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez volt kötött
  • megtévesztő módon arról tájékoztatták a résztvevőket, miszerint a bemutatott áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre
  • a termékért annak ellenére fizetnie kellett a fogyasztónak, hogy azt korábban ingyenesen, térítésmentesen hirdetették. Mindkét alkalommal több, "ingyenes" ajándékot kínáltak a fogyasztóknak, amelyekhez azonban csak az utolsó, "ajándékként" átadott termék előállítási költségének (mintegy 150 ezer forint) kifizetése esetén juthattak hozzá.

A legjellemzőbb fogyasztói panaszok:

  • elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozással szemben
  • az elállási jog érvényesítése során a foglalót nem fizették vissza, illetve bánatpénz vagy adminisztrációs díj megfizetését követelték a vállalkozások
  • az ajándék átadását termékvásárláshoz kötötték a helyszínen

Idén más lehet a helyzet

Januártól változott a termékbemutatók jogi szabályozása. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009-es kormányrendelet alapján január 1-jétől az üzleten kívüli kereskedelem keretében a termék forgalmazása céljából a vásárlónak szervezett utazást vagy rendezvényt a kereskedő köteles - az utazás vagy rendezvény helyének és időpontjának megjelölésével - legkésőbb tizenöt nappal megelőzően a jegyzőnél bejelenteni. A jegyző a bejelentés másolatát soron kívül, de legkésőbb három napon belül megküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 2014. január 13-án hatályba lépő 47/C § (5) d) pontja értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság esetben bírságot szab ki, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor.

A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a cégek tanulnak a hatósági döntésekből és egyre kifinomultabb eszközöket alkalmaznak az árubemutatókon, ezért a jövőben is fontosnak tartjuk a rendszeres ellenőrzések mellett az érintett fogyasztói kör preventív tájékoztatását - írta közleményében az NFH.