Az Ab szerint nem volt alkotmányellenes megtiltani a tüntetést, az viszont mulasztásos alaptörvénysértés, hogy feloldatlan ellentmondás van a jogban a magánélet védelme és a gyülekezés szabadsága között. A döntés szerint a parlamentnek év végéig fel kell ezt oldania, ami új gyülekezési törvényt jelenthet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet szerint így most hozzányúl a kormánytöbbség az utolsó érintetlen liberális szabadságjogot szabályozó törvényhez is - írja az Index.

Az Ab szerint a tüntetést megtiltó bírósági döntés nem volt alaptörvény-ellenes, ugyanakkor ellentmondás van a gyülekezési jog gyakorlása és a magánélet védelme között. Az Ab határozata szerint a parlamentnek december 31-ig fel kell oldania ezt az ellentmondást, vagyis vagy módosítani kell a gyülekezési törvényt, vagy új törvényre van szükség.

Az előző kormányzati ciklusok miniszterelnökeinek házához meghirdetett politikai demonstrációk ellen felhozott hatósági érvek már a bíróságon rendre elvéreztek, így végül Medgyessy és Gyurcsány otthonánál is lehetett tüntetni. Sokáig Orbán hegyvidéki házánál is voltak tüntetések, ám a rendőrség buzgósága miatt már jó ideje nincsenek.

Az Alkotmánybíróság szerint a magánélet védelme az otthon védelmére is kiterjed, de a gyülekezési jogról szóló törvény erről nem rendelkezik, ezért van ütközés: mulasztásos alkotmánysértés áll fenn. Arra jutottak, hogy fel kell oldani a konfliktust, most egyszerűen nincs megfelelő jogi rendelkezés, ami a gyülekezés helyszínén feloldaná ezt az ellentmondást, a rendőrségnek jelenleg nincs eszköze a tiltásnál enyhébb döntést hozni.

Az Ab szerint egyes közterületi helyszíneknek, például a parlamentnek kiemelt funkciója van, de ha közjogi méltóság is lakik ott, egy lakóövezetben mérlegelni kell a helyszínt, a napszakot, a rendezvény hosszát és a hasonló tényezőket. Egyik alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, meg kell találni a kényes egyensúlyt - tudósított az Index.

Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese volt az ügy előadója. A határozathoz Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

Az indítványozót képviselő TASZ jogvédő szervezetnek a határozathirdetésnél jelen lévő képviselői három dologra hívták fel a figyelmet:

1. Az indítvány egyes emberek gyülekezési jogának a megvédésére irányult, ehhez képest az Ab szerintük a miniszterelnök és környezete magánélethez fűződő jogát védte meg.

2. Azt is érdekesnek találták, hogy sem a miniszterelnök neve, sem a posztjának a megnevezése egyáltalán nem hangzott el, csak a lakcíme.

3. A TASZ szerint az Ab most felhatalmazta a kormánytöbbséget, hogy az utolsó érintetlen liberális szabadságjogot szabályozó törvényhez is hozzányúljon.